Küvetta
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A küvetta labororatóriumi üvegedény, mellyel oldatok optikai tulajdonságait mérjük.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Használatuk
Általában a spektroszkópiai elemzésekre kerülő minták átmeneti tárolói. A küvetták éppen ezért úgy vannak kiképezve, hogy optikailag tiszták, szennyező anyag mentesek legyenek és a fényt lehető legjobban eresszék át. A kémcsőhöz hasonlóan lehet légkörre nyitott tetejük is, de különösen gázküvetták esetében jellemző, hogy egy bemenő és egy kimenő üveg vagy teflon dugóval ledugaszolható nyílás van rajtuk. A lezárásra használható parafilm is.
A küvettákkal végzett mérés nagy pontosságú, megfelelő mérési eljárás esetén 4-5 tizedesjegynyi pontossággal is megállapítható az abszorbancia. A küvetták meglehetősen drágák és emellett élettartamuk korlátozott, karbantartásuk munkaigényes. Egyszerűbb méréseknél ezért egyszer használatos műanyag küvettákat használnak, amelyekkel 2-3 tizedesjegynyi pontosság érhető el abszorbancia mérésekor. Kémcsőhöz hasonló alakúak, kevésbé tiszták, mint az üveg vagy kvarc küvetták, főleg a gyors spektroszkópiai elemzéseknél használják, ahol a sebesség fontosabb, mint a pontosság. A műanyag küvetták általában polisztirolból (PS) látható fénybeli mérésre, polimetilmetakrilátból (PMMA) ultraibolya tartománybeli mérésre készülnek.
[szerkesztés] Anyaguk és alakjuk
Általában üvegből, műanyagból vagy optikai minőségű kvarcból készült négyzet, téglalap vagy kör alapú hasáb. A kvarcküvettákat (jelük Q = quartz, UV) ultraibolya fény esetében alkalmazzák, ugyanis ezt a fényt a közönséges üveg elnyeli. Az optikailag tiszta üvegből (jelük: OG = optical glass vagy G = glass) készült küvettákat akkor használjuk, ha a látható fény tartományában végezzük a mérést. Elérhetőek olyan küvetták is, amelyek speciális optikai üvegekből készültek (például OS = Optisches Glas), amelyek szélesebb tartományban alkalmasak mérésre, mint a közönséges optikai üvegből készülteket, azonban a kvarcküvettáknál olcsóbbak.
Az üveg- és kvarcküvetták általában olyan kivitelűek, hogy egyik szemközti oldalpárjuk sima, átlátszó felületű, másik oldalpárjuk áttetsző és durva felületű. A küvetta így a durva felületén fogható meg kézzel és tehető be a spektrométerbe, a sima felülete pedig a fény útjába esik, így ezt nem szabad kézzel megfogni a szennyeződések elkerülése végett. A fluorimetriában (fluoreszcenciás spektroszkópia) használt küvetták mind a négy oldalukon simák és átlátszók. A fluorimetriás mérés elve ugyanis az, hogy egyik oldalról megvilágított anyag a világításra merőlegesen fluoreszkál és ezt a fluoreszkáló fényt mérjük.
A standard folydék küvetták (makroküvetta) jellemzően 1×1×3 vagy 4 cm méretűek, hogy egyszerű számolást tegyenek lehetővé az abszorpciós koefficiensekkel (lásd Lambert-Beer törvény). Térfogatuk általában 3 ml vagy kevesebb a magasságtól függően. A szemimikroküvetták közelítőleg 0,8 ml térfogatúak. A mikroküvetták és ultramikroküvetták nagyon kis térfogatú oldatok (akár néhány mikroliter) mérésére alkalmasak. Mivel ezekben a küvettákban a fény jelentős részben nem a mintán keresztül halad, hanem a minta környezetében, így ezen küvetták oldala gyakran maszkírozott, vagyis be van feketítve, így viszonylag kis résen halad csak át a fény. Ha ezt nem tennénk meg, a túl nagy fényerő jutna a mintára és így az csak kis elnyelést végezne, ami azt jelenti, hogy az eredeti fényerő és a minta utáni fényerő közel azonos, vagyis a mérés igen pontatlanul vitelezhető csak ki. Így elkerülhető a pontosság romlása. Egyes küvettákon feltüntetik a küvetta faktorát - a küvetta tényleges optikai fényútját. Ideális esetben ez a fényút 1 cm-rel egyenlő, azonban a mérési pontatlanságok miatt ez változhat.
[szerkesztés] Speciális típusok
Különleges küvetták a tandem küvetták, melyek két részre vannak osztva egy üveg válaszfallal. Ezzel felvehető spektrum a két elválasztott oldatról, és spektrum a kevert oldatról is. A folyadékkromatográfiában Z-alakú átfolyó küvettát használnak, ami azt jelenti, hogy a küvettába nem egy álló oldatot töltünk be, hanem a mérés során is folyamatosan áramlik a küvettán belüli közeg. Különleges esetekben használják a termosztált küvettákat is, melyekkel az oldat állandó hőmérsékleten tartható.
A cirkuláris dikroizmus mérésénél használt küvettákat nem szabad mechanikai feszültségnek (megnyomni, szorítani) kitenni, mivel a feszültség a küvettában kettős törés jelenségét alakíthatja ki és ez befolyásolhatja a mérést.
[szerkesztés] Forrás
- Ez a szócikk a(z) Cuvette című Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
- Ez a szócikk a(z) Kyveta című Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
Laboratóriumi felszerelés |
---|
Aspirátor •
Autokláv • Bunsen-égő • Centrifuga • Homogenizáló • Hőmérő • Inkubátor • Kaloriméter • Keverő rúd • Koloriméter • Lamináris fülke • Mágneses keverő • Mikroszkóp • Spektrofotométer • Teclu-égő • Telepszámláló • Vegyifülke • Vortex-keverő Laboratóriumi üvegedények |