Közokirat-hamisítás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A közokirat-hamisítás a közbizalom elleni bűncselekmények körébe tartozik, a bűncselekmény jogi tárgya a közokirat hitelességébe és valódiságába vetett közbizalomhoz fűződő társadalmi érdek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Magyar szabályozás
Btk. 274. §
- (1) Aki
- a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
- b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
- c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- (2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
- (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.
- 275. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
- a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
- b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- (2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.
[szerkesztés] 274. §
E bűncselekményt bárki elkövetheti.
[szerkesztés] Elkövetési tárgy
A bűncselekmény elkövetési tárgya a közokirat.
[szerkesztés] Elkövetési magatartás
A bűncselekmény elkövetési magatartásai:
- hamis közokirat készítése - Még nem létezett, valódiság látszatát keltő közokiratot hoznak létre. A hamis közokirat készítője nem azonos az abban kiállítóként feltüntetett személlyel, szervvel, így a bűncselekény akkor is megvalósul, ha a közokirat egyébként valós adatokat, tényeket tartalmaz. Az elkészített közokirat minőségének nincs jelentősége: nem számít pl. hogy könnyen felismerhető a hamisítás ténye.
- közokirat tartalmának meghamisítása - Már létező, alakilag valódi közokiratot változtat meg az elkövető. Ez lehet új adatok beírása, eredeti adatok törlése, megváltoztatása. A bűncselekény attól függetlenül megvalósul, hogy valós vagy valótlan adat kerül be a közokiratba a hamisítás eredményeképpen. Téves tartalom valóságnak megfelelő kijavítása tehát bűncselekény (ilyenkor ugyanis fennáll a jogtárgy sértés: a közokiratokba vetett közbizalom sérül).
- hamis vagy hamisított, más nevére szóló közokirat felhasználása - Aktív magatartás, a közokirat bizonyító erejének az érvényesítése. Ilyen például a felmutatás, átadás, csatolás stb.
- közreműködés abban, hogy valótlan adat kerüljön közokiratba - Ezt a cselekményt a jogtudomány intellektuális közokirat-hamisításnak hívja. Akkor valósul meg, ha az elkövető közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. A közokirat tehát alakilag valódi - az arra jogosult állítja ki - de tartalma hamis, a megtévesztés miatt. A hamis tartalomnak az okirat bizonyító részével kell összefüggésben állnia, így különbséget kell tenni bizonyító közokirat (bennük foglalt tények, adatok tartalmi valóságát igazolják - személyi igazolvány, anyakönyv, iskolai bizonyítvány) és rendelkező közokirat (annak bizonyítására alkalmasak, hogy a hatóság az adott helyen és időben milyen rendelkezést tett, de a bizonyító erő nem terjed ki a határozat belső tartalmára) között. Az intellektuális közokirat-hamisítás csak a bizonyító közokiratokkal kapcsolatban követhető el, melyből a közhitelesség tanúsítása megállapítható. Megvalósul például e bűncselekmény, ha ingatlan adásvételi szerződésben az elkövető jogosulatlanul írja alá az eladó nevét és a hamis magánokirat folytán valótlan adat kerül a földhivatali nyilvántartásba.
[szerkesztés] Előkészület
A törvény a felhasználás, készítés, hamisítás előkészületét is büntetni rendeli. (pl.: hamisítási szándékkal üres nyomtatványokat szerez be, technikai eszközt vásárol, hamis bélyegzőt készít stb.)
[szerkesztés] Gondatlanság
A készítés, meghamisítás és felhasználást csak szándékosan lehet elkövetni, míg az intellektuális közokirat-hamisítást gondatlanul is el lehet követni.
[szerkesztés] 275. §
E bűncselekményt csak hivatalos személy követheti el.
[szerkesztés] Elkövetési magatartás
A bűncselekény elkövetési magatartása:
- hamis közokirat készítése - Hivatalos személy más hivatalos személyt jelöl meg kiállítóként.
- meghamisítása - Már létező közokiratot hivatalos személy megváltoztat.
- Lényeges ténynek hamisan történő közokiratba foglalása - Alakilag valós közokirat jön létre, ám annak tartalma hamis, valótlan. Lényeges tény az olyan tény, adat, melynek jogi relevanciája van.
[szerkesztés] Elkövetési mód
Mindhárom elkövetési magatartás esetén feltétel az elkövetési mód - hivatali hatáskörrel való visszaélés - megvalósulása is. Ilyen, amikor a hivatalos személy a speciális helyzetéből fakadó lehetőségeket használja ki (bíró valótlan tartalmú tárgyalási jegyzőkönyvet szignál, rendőr meghamisítja a gyanúsított vallomását stb.)
