Johannes Honterus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Johannes Honterus

Johannes Honterus, eredeti nevén Holler (*1498, Brassó, – †1549. január 23., Brassó) erdélyi szász humanista és reformátor. A Honterus név a "Honter" latin változata, ez pedig a német Holler vagy Holunder szász megfelelője.

[szerkesztés] Élete

Édesapja, Georg (Austen) Holler, módos brassói timármester volt. Fia jó nevelést kapott, először valószínűleg a domonkosrendi szerzetesektől. 1520-ban Johannes Aust néven beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol 1522-ben megszerezte a "Baccalaureus" fokozatot, majd 1525-ben a "magister artium"címet is, ezúttal Johannes Holler Coronensis (Brassó német neve = Kronstadt) néven. 1529-ben, Bécs török ostrom idején Honterus Regensburgba menekült, Johannes Turmair-Aventinus történészhez. Ebben az időszakban a neve Johannes Hynter-Hunterus volt. 1530-ban a krakkói egyetemen tanított Johannes Georgii de Corona, Artium Magister Viennesis néven. Ugyanebben az évben kiadta első műveit, a világ leírását és egy latin nyelvtant. A következő három évben Bázelben, az európai humanizmus központjában fametszést és nyomdászatot tanult. Itt nyomtatta ki 1532-ben Erdély térképét.

Szobra Brassóban

1533-ban Honterus visszatért Brassóba. 1535-ben megnősült és a "Százak tanácsába" választották, majd 1536-tól városi tanácsossá vált. Brassóban nyomdát alapított, ahol többek között 1543-ban kinyomtatta a "Reformationsbüchlein für Kronstadt und das Burzenland" ("Reformkönyvecske Brassó és a Barcaság számára) és az "Apologia", című könyveket, majd 1547-ben a "Kirchenordnung aller Deutschen in Siebenbürgen" című egyházi szabályzatot. Ezek tartalmazták az erdélyi szász egyház reformjának hittételeit, amelyek Luther hatására készültek. 1546-ban Honterus nyomására létesült Brassóban a tartomány első papírgyára.

Johannes Honterust különönsen foglalkoztatta az ifjak nevelése. Újjászervezte a brassói német nyelvű iskolát. 1541-ben az iskola új épületet, majd egy évvel később saját könyvtárat is kapott. Honterus kidolgozta az iskola működési szabályzatát "Constitutio Scholae Coronensis" (1543) és "Coetus" néven diákegyletet szervezett.

1542-ben Brassóban újra kinyomtatta tankönyvét, ezúttal versbe szerdve, Rudimenta Cosmographica címen. Úgy vélte, hogy a verses forma segít a diákoknak az információ memorizálásában. A könyv, amely 13 térképet is tartalmazott, 39 kiadást ért meg Brassóban, Zürichben, Antwerpenben, Baselben, Rostockban, Prágában és Kölnben. Az utolsó újrakiadása 1602-ben történt, de egyes részeit még 1692-es kiadású könyvekben is megjelentek.

Johannes Honterus 1549. január 23-án Brassóban halt meg, és a Fekete templomban nyugszik.

[szerkesztés] Irodalom

Oskar Wittstock: Johannes Honterus, der Siebenbürger Humanist und Reformator, Göttingen, 1970
Ludwig Binder: Johannes Honterus, Bukarest, 1996
Gernot Nussbächer: Johannes Honterus: Sein Leben und Werk im Bild, Kronstadt, 1998
Honterus-emlékkönyv, Budapest, 2001