Johann Baumgarten
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Johann Baumgarten illetve magyaros írásmóddal Baumgarten János Kristóf (Luckau, 1765. április 7. – Segesvár, 1843. december 29.) bölcselet- és orvosdoktor. Róla kapta a nevét egy harangvirág-fajta: Campanula baumgartenii.
[szerkesztés] Élete
Atyja Baumgarten János Gottlieb polgármester volt; miután szülővárosában a középiskolát elvégezte, 1784-ben a drezdai orvosi kollegiumot látogatta; innét egy év mulva a lipcsei egyetemre ment, mire 1790-ben bölcseleti s 1791. orvosdoktor lett. Ezután Bécsbe, hol két évet töltött, innen Erdélybe költözött és 1793. július 4-én érkezett Nagyszebenbe. 1794. október 1-jén az újegyháziak hívták meg orvosuknak; 1801-ben pedig a segesváriak orvosa lett, mely hivatalát 1807-ben letette, hogy háborítlanul élhessen a tudománynak. 1829-ben ismét elfoglalta előbbi tisztségét, melyet 1841-ig viselt, midőn szélhüdés érte. Tagja volt a lipcsei Linné-társaságnak és a pesti egyetem orvosi karának.
[szerkesztés] Munkái
- Epist. gratul. brevis trepani coronati historia. Lipsiae, 1789.
- Sertum Lipsicum seu stirpes omnes praeprimis exoticas circa urbem... digessit atque descripsit. U. ott, (1790.)
- Flora Lipsiensis. U. ott, 1790.
- Dissertatio politicophys. de arte decoratoria. Pars I. U. ott, 1791.
- Dissertatio inaug. de corticis ulmi campestris natura, viribus usuque medico. U. ott, 1791.
- Enumeratio stirpium Magno Transsilvaniae. Tomi 3. Vindobonae, 1816. (A 4. kötet N.-Szeben, 1846. Fuss Mihály által kiadva.)
