Izsákfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Izsákfa a Vas megyei Celldömölk külső városrésze, valamikor önálló település, amely ma is soros építésű, szalagtelkes falu képét mutatja. Néhányszáz lakosú.

Legkönnyebben Celldömölk felől közelíthető meg, a Jánosháza felé tartó úton.

Szomszédos települések: Tokorcs, Mersevát, Mesteri, Kemenessömjén, Kemenesmihályfalva, Kemenesszentmárton.

[szerkesztés] Története

Az izsákfai Guta dűlőben bronzkori leleteket, a Dercóna dűlőben római kori villa falait találták meg.

A ma már csak pusztaként emlegetett Bokod község határában a 14 – 15. században alakult ki Izsákfa falu, nevét talán a korabeli birtokos tulajdonosról kapta. 1435-ben említették először, Isakfalua néven, egy 1516-os 'feljegyzésben Isaakfalwa al nom Kys Bokod néven szerepelt. 1873-ig Izsákfalva, ekkortól a rövidebb Izsákfa nevet használták hivatalosan.

A török hódí¤ás idején a falu elpusztult, de 1606-ban már azt jegeyezték fel, hogy Bocskai István hajdúit kvártélyozták itt el.

A falu déli részén állt valamikor, a Kódó-patak felett Márky János zalai alispán kastélya, amelyet 1542-ben említettek először. Később Nádasdy Tamás lett. 1607-ben Kerecsényi Bálint egerszegi vajda, Hees Pál lenti várkapitány és végvári katonák kifosztották. II. Mátyás külön törvénycikket fogalmaztatott erről a pusztításról és megtorlási jogot adott Nádasdynak.

[szerkesztés] Nevezetességei

Nepomuki Szent Jánosnak szentelt katolikus templom (épült 1798 és 1803 között).
Somogyi-kúria: 1720-ban épült egyszintes épület, amelyet az építtető Somogyi Ferenc fia később klasszicista stílusban átalakíttatott. Ma óvoda és könyvtár.

[szerkesztés] Híres izsákfaiak

Izsákfai birtokos volt Somogyi János gróf (meghalt 1809-ben), Zala megye főispánja, I. Ferenc császár udvari tanácsosa, alkancellár.
Izsákfán született a híres bakonyi betyár, Savanyú Jóska.