Iharos Sándor
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Iharos Sándor (Budapest, 1930. március 10. – Budapest, 1996. január 24.) világcsúcstartó atléta.
Pályafutása során 12 világcsúcsot állított fel közép- és hosszútávon, ebből hetet 14 hónap leforgása alatt 1955-ben és 1956-ban, amikor 1500 métertől 10000 méterig minden távon a világ legjobb eredményével rendelkezett. Összesen 31 magyar bajnoki címet nyert. [1] Szakemberek szerint minden idők legjobb magyar közép- és hosszútávfutója volt, akinek eredményességét ma napig nem tudta atléta megközelíteni.
Rózsavölgyi István és Tábori László mellett a legendás atlétikaedző, Iglói Mihály, ismertebb nevén "Náci bácsi" legkiválóbb tanítványa, sőt, futótársai szerint egyben Iglói személyes kedvence is volt. [2]
Első világcsúcsát 1953-ban állította fel 4×1500 méteres váltóban és 1955-ben futotta első egyéni világcsúcsát. Tétversenyen azonban elkerülte a szerencse. Két Európa-bajnokság során hatodik helynél előrébb nem végzett és az 1956. évi nyári olimpiai játékokra, habár abszolút favoritként tartották számon több számban is, az október 23-án kitört forradalom miatt nem tudott kiutazni.
Iglói csapata olyannyira dominálta az olimpia előtti évben a férfi közép- és hosszútávú mezőnyt, hogy az amerikai Time Magazin „Öt Elvtárs” [3] című cikkében emlékezett meg a csapatról.
Az olimpiai felkészülés október 22-én szakadt félbe, amikor Iglói csapata bevonult a tatai edzőtáborba. Iharos azonban nem tartott a csapattal és október 31-én bejelentette, hogy nem utazik az olimpiára. Úgy nyilatkozott, hogy nincs megfelelő formában és nem vállalja a megmérettetést. Felajánlotta, hogy elkíséri a csapatot a Magyar Rádió riportereként, de végül nem utazott és hónapokra eltűnt. Végül 1957 tavaszán tért vissza Magyarországra és visszatért az atlétikához.
Az 1956-os kudarc azonban derékba törte karrierjét. Nemcsak az olimpiai siker maradt el, de edzője és mentora, Iglói sem tért haza Ausztráliából. Iharos rövid ideig megpróbált Rózsavölgyivel együtt készülni, de kapcsolatuk nem volt felhőtlen és Iharos kivált a csapatból. 1956 után korábbi formájához képest csak közepes eredményeket hozott és az 1960. évi nyári olimpiai játékokon 5000 méteren tizedik és 10 000 méteren tizenegyedik lett.
Pályafutását 1964-ben fejezte be, majd 1970-ig edzősködött mielőtt eltávolodott az atlétikától.
A Magyar Posta 2005 márciusában Iharos Sándor emlékbélyeget bocsátott ki „Iharos Sándor: 1955-ben a világ legjobb sportolója” felirattal.
Korábbi egyesülete, a Budapesti Honvéd Iharos után keresztelte el atlétikastadionját és évről évre megrendezi az Iharos emlékversenyt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Világcsúcsai
| Táv | Idő | Dátum | Hely |
| 4×1500 méter váltó | 15:29,2 | 1953. szeptember 23. | Budapest |
| 4×1500 méter váltó | 15:21,2 | 1954. július 14. | Budapest |
| 3000 méter | 7:55,6 | 1955. május 14. | Budapest |
| 2 mérföld | 8:33,4 | 1955. május 30. | London |
| 1500 méter | 3:40,8 | 1955. július 28. | Helsinki |
| 5000 méter | 13:50,8 | 1955. szeptember 10. | Budapest |
| 4×1500 méter váltó | 15:14,8 | 1955. szeptember 29. | Budapest |
| 5000 méter | 13:40,6 | 1955. október 23. | Budapest |
| 3 mérföld | 13:14,2 | 1955. október 23. | Budapest |
| 10000 méter | 28:42,8 | 1956. július 15. | Budapest |
| 6 mérföld | 27:43,8 | 1956. július 15. | Budapest |
| 4×1 mérföld váltó | 16:25,2 | 1959. szeptember 29. | Budapest |
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Nemzeti Évfordulóink, 2005., 22. oldal. Kiadó: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Főszerkesztő: Estók János. Budapest, 2005.
- ^ Török Ferenc, Pergamen, 84. oldal. Kiadó: Nyik-ki Bt. Budapest 1999
- ^ A Time magazine cikke
- ^ Száz Év Atlétika, 405. oldal. Kiadó: Magyar Atlétika Szövetség, 1997.
