I. István pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

I. Szent István, a 23. pápa a kereszténység történetében. 254. március 21-e körül választották meg I. Lucius pápa utódjának, és Novatianus ellenpápa ellenfelének. 257. augusztus 2-áig uralkodott.

Elődjeinek gyakorlatát alkalmazva ő is elítélte a novatianus tanokat, és folytatta a bűnbocsánat intézményének megerősítését. Ezzel több püspökkel és teológussal szembekerült, és több vitát kirobbantott. Elveiből nem engedett, még akkor sem, amikor Szent Cyprianus sem állt mellé. Cyprianus néhány Kis-ázsiai püspökkel azt vallotta, hogy azok akik Decius üldözéseinek idején hitehagyóak lettek, újra keresztelkedjenek meg, ezzel megújítva esküjüket Isten egyháza felé. István kiközösítette őket.

A hagyomány szerint hozzá kapcsolódik az is, hogy León és Astorga püspökét megerősítette hivatalában, miután azok elfordultak a keresztény egyháztól az üldözések idején. Mivel megbánták bűneiket, István visszafogadta őket, és tisztségükben is meghagyta a két hispániai püspököt.

257. augusztus 2-án többek között ő is áldozatul esett Valerianus keresztényüldözéseinek. Vértanúhalálának emléknapját halála napján, augusztus 2-án tartják.

Előző pápa: I. Lucius pápa

Római pápa 254-257

Következő pápa: II. Sixtus pápa