I. Albert namuri gróf
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
I. Albert namuri gróf | ||
---|---|---|
Namur grófja | ||
Uralkodása | 980 – 1010 | |
Született | kb. 950 | |
Elhunyt | 1011 | |
Elődje | I. Róbert namuri gróf | |
Utóda | II. Róbert namuri gróf | |
Felesége | Ermengarde | |
Gyermekei | Liutgard, Albert, Hadwide | |
Dinasztia | Namur-ház | |
Apja | Robert |
I. Albert (kb. 940/50-1010) közékori frank nemesúr, a Német-Római Birodalomhoz tartozó Lotaringiai Hercegség területén fekvő Namuri Grófság hűbérura volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Apja I. Róbert namuri gróf volt. Születési ideje nem ismert, de feltehetően 940-950 körülre tehető. Egy 981-ből származó oklevél említi apja három gyermekét (Albert, Giselbert és Rotbert).[1] Apja halála után örökölte a grófi címet (feltehetően 980 körül). III. Ottó 992-ben kiadott oklevelében megerősítette a Brogne-i apátságnak adományozott előjogokat, amely már mint grófot említi ("in pago Lomacensis situm" "comiti...Namuci Adelberto").[2] Halálának éve sem ismert pontosan, de 1011-ből isemrünk egy érdekes epizódot: a St. Vaast d'Arras kolostor egyik szerzetese álmot látott, amelyben a pokolban látta szenvedni Albert namuri grófot ("Albertum Namucensium comitatui") és erről körlevelében Richárd verduni püspök is megemlékezett[3], vagyis a gróf feltehetpen az előző évben hunyt el.
Albert felesége Ermengarde, Károly alsó-lotaringiai herceg és Adelais de Troyes (970/975 - 1013 után) lánya volt. A "Genealogica comitum Buloniensium" feljegyzi, hogy "Karolus dux" két lánya "Ermengardem et Gerbergam" voltak.[4] A "Gesta Abbatem Trudonensium" viszont arról tudósít, hogy Ermengarde apja "Ottoni duci Lotaringiæ", aki Károly fia és utódja volt, ami azért kétséges, mert Ottó 970 körül született, viszont Ermengarde feltehetően 990-ben ment férjhez, amikor apja éppen csak megnősültett. A házasság 990-es dátumát az valószínűsíti, hogy Richer krónikája nem említi apja gyermekei között, amikor Károly 991-ben fogságba került: "Karolum…cum uxore Adelaide et filio Ludovico, et filiabus duabus, quarum altera Gerberga, altera Adelaidis dicebatur, necnon et Arnulfo nepote".[5]
[szerkesztés] Leszármazottai
Albert és Ermengarde házasságából hat gyermek származott:
- Róbert de Namur de Namur ( - 1031). A Fundatio Ecclesiæ S Albani Namucensis feljegyzi származását: "comes Albertus secundus, ortus ex patre Lothariensi, matre vero Francigena Ermengarde, nobilissimam Francorum regum prosapiam trahente"[6], amit hagyományosan úgy értelmeznek, hogy Róbertnek Albert és Ermengarde voltak a szülei. Apja halála után mint II. Róbert örökölte a grófi címet. A Miracula Sancti Veroni másként adja meg a nevet, eszerint "comitem Ratbodum" csodálatos módon felépült lázából, amikor a szent ereklyéihez járult.[7]
- Fiúgyermek (? - ?). Róbert feleségének neve nem ismert, házasságukból feltehetően csak egy gyermek született, aki fiatalon meghalt: a Miracula Sancti Gengulfi említi "Radbodus Namurcensium comes" nevét és feljegyzi, hogy a szent meggyógyította "filio suo morte gravatu".[8] A csodás gyógyulás ellenére a gyermek feltehetően fiatalon halt meg, mert semmilyen más utalás nem maradt fenn.
- Albert de Namur ( - 1063/64). A Genealogica comitum Buloniensium fejegyzi, hogy Ermengarde volt az anyja "Albertum comitem de Namuco".[9] Bátyja halála után mint II. Albert örökölte a grófi címet. Ő alapította a Saint-Aubain templomot Namurben, amelynek alapító okirata feljegyzi Albertet ("comes Albertus secundus, ortus ex patre Lothariensi, matre vero Francigena Ermengarde, nobilissimam Francorum regum prosapiam trahente").[10] Albertnek két gyermeke ismert:
- Albert de Namur (1035. augusztus 10. előtt - 1102. június 22.) A "Genealogica comitum Buloniensium" feljegyezte Albert gróf fiait: "Albertum et fratrem eius Heinricum comitem de Durboio".[11] Apja halála után mint III. Albert örökölte a grófi címet.
- Henrik de Namur (? - 1088. április 23. után). A "Genealogica comitum Buloniensium" feljegyezte Henriket, mint II. Albert fiát és III. Albert öccsét. A "Chronicon Huberti" együtt említi Albertet és Henriket ("Albertus comes Namucensis et Henricus Durboiensis"), de nem adja meg a kettejük közötti rokoni kapcsolatot.[12] A Durbuy grófja címet kapta meg. Halálának időpontja nem ismert, de IV. Henrik német-római császár 1088. április 23-án kiadott oklevelében megerősített egy adományt a liège-i Szent Jakab templomnak "Heinrico comite de Durbui" kérésére.[13]
- Hedwig (v. Hadewide) de Namur (1005/10 - 1080. január 28). A Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi említi "Hadewidem et Emmam de Los" nevét, akik "Ermengardis [filiæ Karoli ducis]" lányai voltak.[14] Hedvig feltehetően szülei házasságának vége felé született, mivel apja 1010 körül, ő maga 1080-ban halt meg. Hedvig 1075-ben megalapított Châtenois apátságát, amit halála után ("post obitum ductricis Hadewidis") fia, "dux Theodericus filius eius" is megerősített.[15] Férje Gerard felső-lotaringiai herceg.
- Liutgarde (v. Emma) de Namur (? - ?). A Vita Arnulfi megnevezi III. Albert namuri gróf három nővérét: "Lugerdam, Godam, Ermengardam"[16], de a Gesta Abbatem Trudonensium mint "Lutgarde filia Hermegardis Namurcensis comitissæ, Ottonis prefati ducis filie" nevezi meg, aki férjével, Ottóval ("Ottonis comitis de Los") II. Baldric liège-i püspök szülei voltak.[17] A rokoni kapcsolat meglehetősen vaószínűtlen, hiszen Liutgarde szülei 990-ben házasodtak, míg Baldricot 1008-ban iktatták be püspöki székébe. Férje Ottó, Looz grófja.
- Goda de Namur (? - ?). A Vita Arnulfi megnevezi III. Albert három nővérét: "Lugerdam, Godam, Ermengardam" és megjegyzi, hogy Goda volt az anyja Meinsindának ("Meinsindam matrem sancti Arnulfi episcopi Suessioniæ").[18] Goda férjének kilétére nézve nem maradt fenn semmilyen információ, de házasságukből egy gyermekről tudunk:
- Meinsinda (? - ?) A Vita Arnulfi közli, hogy Szent Arnulf püspöknek Meinsinda volt az anyja ("Meinsindam matrem sancti Arnulfi episcopi Suessioniæ"). Férje nem ismert, de a házasságból származó gyermek, Arnulf, 1060-ban belépett a Soisson-i Saint Médard kolostorba, 1081-ben püspökké avatták és az Oudenbourgi kolostorba vonult vissza, amit ő alapított.
- Ermengarde de Namur (? - ?). Csak a Vita Arnulfi-ből ismert, amely megnevezi II. Albert gróf három nővérét: "Lugerdam, Godam, Ermengardam".
[szerkesztés] Forrás
- Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy wesoldalán[1] elérhető
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Pirenne, H. (ed.) (1909) Album belge de diplomatique (Brussels), planche IV, idézi Actes des Comtes de Namur de la Première Race 946-1196 (Namur), Rousseau, F. (ed.),p. xxxv.
- ^ Die Urkunden Otto des II und Otto des III, Sickel, Th. (ed.) MGH Diplomatum regum et imperatorum Germaniæ, II, p. 502.
- ^ Namur, p. xli
- ^ Genealogica comitum Buloniensium MGH SS IX, p. 300.
- ^ Richeri Historiæ IV 49, MGH SS III, p. 642.
- ^ Fundatio Ecclesiæ S. Albani Namucensis, MGH SS XV.2, p. 962.
- ^ Ex Miraculis S. Veroni Auctore Aolberto Abbate Gemblacensi 20, MGH SS XV.2, p. 752.
- ^ Ex Miraculis S. Gengulfi Auct. Gonzone Abbate Florinensi 15, MGH SS XV.2, p. 793.
- ^ Genealogica comitum Buloniensium MGH SS IX, p. 300.
- ^ Fundatio Ecclesiæ S. Albani Namucensis, MGH SS XV.2, p. 962.
- ^ Genealogica comitum Buloniensium MGH SS IX, pp. 300-1.
- ^ Chronicon Sancti Huberti Andaginensis 77 (96), MGH SS VIII, p. 610.
- ^ Die Urkunden Heinrichs IV (Gladiss, D von (ed.) MGH Diplomatum regum et imperatorum Germaniæ, VI), p. 526.
- ^ Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi descendentium Mettensis 4, MGH SS XXV, p. 383.
- ^ Cartulaires de l'abbaye de Molesme, Tome II, 119 and 127, pp. 120 and 126.
- ^ Vita Arnulfi Episcopi Suessioniensis I.3, MGH SS XV.2, p. 879.
- ^ Gestorum Abbatem Trudonensium Continuatio Tertia 1007, MGH SS X, p. 382.
- ^ Vita Arnulfi Episcopi Suessioniensis I.3, MGH SS XV.2, p. 879.