Hungaria kisbolygó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Hungaria kisbolygó a 434-es sorszámot viseli. 1898-ban fedezte fel Max Wolf német csillagász és a Budapesten tartott Csillagászati Konferencia tiszteletére nevezte el Magyarországról.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályája
A Hungaria pályájának érdekessége, hogy 2 csillagászati egységnyire kering a Nap körül, és ezzel a pályával a kisbolygók övének belső szélén jár. Pályahajlása is nagy, mintegy 30 fok. Hirayama japán csillagász a kisbolygók pályájának tanulmányozása során több ilyen típusú pályájú kisbolygót egyetlen kisbolygócsaládba sorolt, és ezeket a Hungária kisbolygóról nevezte el. Pályájuk 4:1-es rezonanciában van a Jupiterével.
[szerkesztés] Színképe, összetétele
A „Hungaria család” másról is nevezetes. Színképe a legjobb visszaverőképességű kisbolygók közé tartozik. A ráeső napfénynek mintegy 30 százalékát veri vissza. Színképtípusa E, ami jó hasonlóságot mutat az ensztatitos kondritok és akondritok színképével, valamint az aubrit nevű akondrit típussal.
Később még több hasonló színképű kisbolygót fedeztek föl. Ezek egyike szintén magyar nevű: ez az 3103 Eger kisbolygó.
[szerkesztés] Irodalom
- Gaffey, Michael J.; Reed, Kevin L.; Kelley, Michael S. (1992): Relationship of E-type Apollo asteroid 3103 (1982 BB) to the enstatite achondrite meteorites and the Hungaria asteroids. Icarus, vol. 100, no. 1, p. 95-109.
- Sz. Bérczi, Á. Holba, B. Lukács (1995): Comparison of Spectra of Apollo-Amor, Hungaria, Belt and Other Asteroids in a Filter-Sapnned Colour Space. KFKI-1995-10/C Report, Hung. Academy of Science, Central Research Institute for Phyics.
- Kelley, Michael S.; Gaffey, Michael J. (2002): High-albedo asteroid 434 Hungaria: Spectrum, composition and genetic connections. Meteoritics & Planetary Science, vol. 37, no. 12, pp. 1815-1827.
- Gil-Hutton, R.; Lazzaro, D.; Benavidez, P. (2007): Polarimetric observations of Hungaria asteroids. Astronomy and Astrophysics, Volume 468, Issue 3, June IV 2007, pp.1109-1114.
