Hentaller Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Hentaller Lajos (Jászberény, 1852. október 23. – Budapest, 1912. május 3.) politikus, publicista.

[szerkesztés] Életpályája

A pesti egyetemen jogot tanult, majd 1873-tól Budapest főváros szolgálatában állt. Jelentős részt vállalt az 1875-76. évi árvíz mentési munkálatainak szervezésében. 1876-ban, az orosz–török háború idején tevékenyen részt vett a budapesti törökbarát megmozdulásokon. 1877-ben az újságírói pályára lépett, s különböző lapok (Egyetértés, Függetlenség, Magyar Újság, Budapesti Újság) szerkesztőségében dolgozott. Kossuth Lajos lelkes híve volt. 1881-től függetlenségi párti programmal részt vett az országgyűlés munkájában, kezdetben a fülöpszállási, majd 1889-től a gyöngyösi választókerület képviselőjeként. 1893 májusában, az egyházpolitikai küzdelmek idején kilépett a Függetlenségi Pártból és az Eötvös Károly vezette frakcióhoz csatlakozott. Politikai álláspontját tükrözik a szabadságharccal foglalkozó írásai is. Felesége Hentaller Mariska színésznő, Pauli Richárd énekes lánya volt, aki a Népszínházban és operettekben szerepelt.

[szerkesztés] Főbb művei

• A fülöpszállási választókhoz (Kecskemét, 1884);
• Politikusaink pongyolában. Tollrajzok a képviselőházból (Budapest, 1886);
• Görgei mint politikus (Budapest, 1889);
• A civilizált oláhok. Pár megjegyzés a román fészkelődésekre (Szeged, 1891);
• Kossuth és kora (Budapest, 1894);
• Gróf Esterházy Miksa emlékezete (Budapest, 1894);
• A balavásári szüret (Budapest, 1894);
• A balavásári szüret (Budapest, 1895);
• Petőfi mint követ jelölt (Budapest, 1895)
• A szabadságharc dalai (antológia, Budapest, 1895).

[szerkesztés] Források

• Magyar Életrajzi Lexikon
• A Pallas Nagy Lexikona