Hegységképződés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A hegységképződés a hegységrendszereket kialakító, emberi léptékkel nagyon lassú, millió években mérhető folyamat.

Hegységek földkéreglemezek töréséből (vetődés), vagy ütközéséből jöhetnek létre, gyűrődéssel illetve vulkanikus tevékenység eredményeképpen. A születés módjától, a találkozó lemezek minőségétől függő mértékben játszik szerepet a hegységképződésben az üledék.

A hegységképződést az izosztázia jelensége magyarázza. Ez a gravitáció földfelszíni eloszlásának egyenetlenségeit, illetve az ebből eredő mozgásokat jelenti: a kéreglemezek vastagsága és sűrűsége megszabja azt az egyensúlyi magasságot, amelyre egy lemeznek az asztenoszférában úszva ki kell emelkednie, vagy lesüllyednie. (A jelenséget az 1840-es években úgy fedezték fel, hogy India Karliana és Kalianpur nevű városa közt a távolságot lemérve a csillagászati mérés 177 méterrel eltérő eredményt adott a szárazföldi mérésnél, mert a csillagászati mérésben használt mérőón nem a Föld középpontja felé mutatott, hanem kitért a Himalája irányába – de sokkal kisebb mértékben, mint azt a hegység becsült tömege indokolta volna.) [1]

Két lépcsője a tektogenezis és az orogenezis.

[szerkesztés] Tektogenezis

A tektogenezis a hegységképződés előkészítő fázisa, a hegységképződésben résztvevő tektonikai szerkezetek kifejlődése. A tengerek mélyén teknőkben, vagy geológiai szakszóval geoszinklinálisokban nagy mennyiségű üledék formájában halmozódhat fel a hegységek későbbi anyaga. A tektogenezis például az, mikor ezekben a teknőkben az anyag meggyűrődik. Ekkor takaróredők alakulnak ki – az ilyen kiemelkedés sokkal alacsonyabb a magashegységeknél és viszonylag gyorsan erodálódik. A tektogenezis során megbomlik a földkéreglemez szegélyének egyensúlya és üledék préselődik a szomszéd lemez szegélye alá is.

[szerkesztés] Orogenezis

Tágabb értelemben az orogenezis a teljes hegységképződési folyamat, szűkebb értelemben azonban csak a kiemelkedési folyamat (ami a tektogenezist követi).

A lemezszegély alá préselődött üledék felhajtóerőt gyakorol a felette lévő lemezszegélyre, amely megemelkedik. Ez az orogenezis.

Az orogenezis szóból ered az orogén szakszó, amely a hegységképződés övezetét, a deformált kéregrészt jelöli. (Az orogén, vagy orogenikus övezet nem azonos a hegyvonulattal: az is lehet, hogy a hegyek már teljesen erodálódtak és csak megmaradt anyaguk tanulmányozásával ismerhetők fel.)