H. W. L. Poonja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Sri H. W. L. Poonja (Hariwansh Lal Poonja, 1910. október 13. – India, Lucknow, 1997. szeptember 6.) advaita mester.

H. W. L. Poonja.

H. W. L. Poonja, vagy ahogy követői nevezték Papaji, Punjab nyugati felén Gujruwala-ban született, mely a mai Pakisztán területén fekszik. Nyolcéves korában tapasztalta meg először a szamádhit, az abszolút tudatosság állapotát, melynek során két napig meg sem mozdult. Mivel az orvosok nem mutattak ki semmi rendellenességet, az édesanyja – aki Krisna odaadó híve volt – arra a következtetésre jutott, hogy fiának egy olyan élménye lehetett, melyben találkozott Krisnával. A fiatal Poonja ez ellen nem tiltakozott, csak annyit mondott, hogy hatalmas boldogságot, békét érzett. Ezt követően, édesanyjára hallgatva elkezdett Krisnához imádkozni. Később már olyan szintre jutott, hogy Krisna teljes életnagyságban megjelent neki és együtt játszottak. Emellett a többi vallásos szenthez is vonzódott, ezek közül még Buddha volt az, aki különösen mélyen megérintette Papajit.

Felnőve hétköznapi életet élt, megházasodott, született két gyermeke és jelentkezett a hadseregbe dolgozni. Krisnával való kapcsolata egyre mélyült és a vele töltött órák (mely teljes transzban teltek és mások számára érthetetlen volt) kezdték megnehezíteni munkáját, így kilépett a hadseregből. Megtakarított pénzén keresztül-kasul beutazta Indiát, hogy találjon olyan embert, aki meg tudja neki mutatni Istent. Mindig ugyanazt a kérdést tette fel a szent embereknek: „Meg tudod-e mutatni Istent nekem?”. Erre többnyire azt a választ kapta, hogy igen, de ehhez sokat kell gyakorolnod és még akkor sem biztos. Ezek a válaszok nem elégítették ki és tovább keresett. Ekkor találkozott 1944-ben Sri Ramana Maharisivel, akinek segítségével felismerte az Önvalót, azaz Istent.

1947-ben találkozott utoljára Ramana Maharisivel, mivel ekkor el kellett utaznia Pujabba, hogy családját kimenekítse az akkor függetlenedő Pakisztán területéről. Lucknow-ban telepedtek le, ahonnét később beutazta Indát, Európát és Észak-Amerikát, hogy az Önvaló felismerésében segítse az embereket. A nyolcvanas évek közepén felhagyott az utazgatással és utána már csak Lucknow-ban tartott satsangot 1997. szeptember 6-án bekövetkezett haláláig.

Eddig Magyarországon járt tanítványai: Madhukar, Isaac Shapiro.