Gyűrűsfarkú erszényes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Gyűrűsfarkú erszényes

Státusz: nem veszélyeztetett

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály:	Emlősök (Mammalia)
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria)
Öregrend:	Erszényesek (Marsupialia)
Rend:	Kúszóerszényes-alakúak (Didprotodontia)
Család:	Gyűrűsfarkú erszényesek (Pseudocheiridae)
Alcsalád:	Pseudocheirinae
Nem:	Pseudocheirus Ogilby, 1837
Faj:	P. peregrinus

Tudományos név

Pseudocheirus peregrinus
(Boddaert, 1785)

A Wikifajok tartalmaz
Gyűrűsfarkú erszényes témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Gyűrűsfarkú erszényes témájú médiaállományokat.

A gyűrűsfarkú erszényes (Pseudocheirus peregrinus) a kúszóerszényes-alakúak (Diprotodontia) rendjéhez, ezen belül a gyűrűsfarkú erszényesek (Pseudocheiridae) családjához tartozó Pseudocheirus nem egyetlen faja.

[szerkesztés] Elterjedése

A gyűrűsfarkú erszényes nagy számban elterjedt Ausztrália keleti és délnyugati partvidékén. Tasmánia és Pápua-Új-Guinea területén is megtalálható. Annak ellenére, hogy ez a faj összességében gyakori, egyedszáma Victoria tartomány egyes részein csökkent, és emiatt ma nagyon ritkán lehet vele találkozni Nyugat-Ausztráliában, ahol régebben nagy számban fordult elő.

[szerkesztés] Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 30-35 centiméter, farok hossza maximum 35 centiméter és testtömege 700-1100 gramm. Bundája sűrű, puha és gyapjas; szőre rövidebb, mint sok más erszényesé. Különböző színű lehet, általában azonban a hátán szürkésbarna és a hasoldalon világosabb. Farka hosszú, erős és elvékonyodó. Utolsó harmada fehér és gyér szőrzetű, az állat jól tud vele kapaszkodni. Lába alkalmazkodott a fáramászáshoz, talpa csupasz. Két ujja a többi hárommal szemben helyezkedik el, így az állat jól meg tudja fogni az ágakat. Nagy, kidomborodó szemével éjszaka nagyon jól lát.

[szerkesztés] Életmódja

A gyűrűsfarkú erszényes éjszaka aktív és párosával vagy családban él. Tápláléka eukaliptuszlevelek, virágok, rügyek és gyümölcsök. Az állat maximum 6 évig él.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettséget 1-2 évesen éri el. A párzási időszak május-november között van. Az alom 1-3, általában 2 utódból áll. A kicsiket, a nőstény 4 hónapig hordja az erszényében. Az elválasztás 6 hónap után következik be. Nagyon nehéz áttérniük az anyatejről a levelekből, illetve gyümölcsökből álló étrendre. Sok fiatal állat nem éli túl az átállást, mert emésztési zavarokban pusztul el.