Guarana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Guarana

Rendszertan

Ország:	Növények (Plantae)
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend:	Szappanfaalakúak (Sapindales)
Család:	Szappanfafélék (Sapindaceae)
Nemzetség:	Paullinia
Faj:	P. cupana

Tudományos név

Paullinia cupana
Kunth

A Wikimedia Commons tartalmaz Guarana témájú médiaállományokat.

A guarana (Paullinia cupana) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a szappanfaalakúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.

Dél-Amerikában honos gyógynövény. Az indiánok évszázadok óta fogyasztják. Hatása hasonló a kávéhoz, azzal a különbséggel, hogy hosszan 6-8 órán át tartós frissességet biztosít, és nincs semmilyen ismert káros mellékhatása.^[1] Javítja a testi és szellemi teljesítőképességet, így sportolóknak, illetve szellemi foglalkozásúaknak egyaránt ajánlott. Fájdalomcsillapító hatása is ismert.

[szerkesztés] Felhasználása

Az élénkítő hatású italok készítésén kívül a guaranáliánt aszténia, vagyis általános testi gyengeség, fáradtság ellen, fogyókúrákban és enyhe hasmenés kiegészítő kezelésében alkalmazzák.

[szerkesztés] Gyógyhatása

Fiziológiás hatása a koffeinnek és származékainak köszönhető. Ezek a mennyiségtől függően fokozzák a szívösszehúzódás erejét, gyorsabbá teszik a vizeletkiválasztást, a zsír és cukor lebontását, valamint elősegítik a gyomornedv kiválasztását és gátolják a vérlemezkék összecsapódását. Nemrég fedezték fel, hogy a magokban tesztoszterongátló 5-alfa-reduktáz is található.

A növény alkalmazása veszélytelen, de nagy (100 mg-ot meghaladó) adagban, egyénenként változóan, a koffein mellékhatásaként szapora szívverést, gyomorfájást, hányingert, fejfájást, idegességet, álmatlanságot, remegést okozhat. Túladagolása fokozza a spontán vetélés és a koraszülés veszélyét. Megemlítendő, hogy a koffein a doppingszerek listáján is szerepel.