Grönlandi bálna
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: mérsékelten veszélyeztetett (védelemfüggő)
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Balaena mysticetus Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||||
 Az elterjedési területete
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) az emlősök (Mammalia) osztályába a cetek (Cetacea) rendjébe és simabálnák (Balaenidae) családjába tartozozó faj.
A magyar név arra utal, hogy az állatok hasa (szemben a barázdás bálnákéval)sima, nem barázdált. Az angol név (right whale) gyakorlati alapú: a bálnavadászat hőskorában ezeket tekintették a "megfelelő", azaz elejthető bálnáknak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A grönlandi bálna az északi félteke hideg tengereiben él, de élettere nem korlátozódik Grönland környékére.
[szerkesztés] Megjelenése
A grönlandi bálna átlagosan 15 m hosszú egy átlagos példány súlyát 90 tonnára, a legnagyobbakét 110 tonnára becsülik.
[szerkesztés] Életmódja
Négy különálló, egymással nem keveredő populációjuk létezik. Az első csoport nyáron Kanada jeges-tengeri partvidékén tartózkodik, télre a Bering-szoroson át a Bering-tengerbe húzódik. A második csoport az Ohotszki-tengerben él. A harmadik csoport nyáron Kanada északkeleti szigetvilágát lakja, telelni a Labrador-tengerben vonul. A negyedik, kisebb létszámú csoport Grönland térségében és a Barents-tengerben él. A zajló, vagy a vékony jégmezőtől sem ijednek meg, az 1 méter vastag jeget is képesek áttörni.
Lassan úsznak, sebességük ritkán haladja meg az óránkénti 10 kilométert. Jellemző rájuk, hogy farkukkal, vagy az uszonyaikkal csapkodják a vízet. Szívesen kiugranak egész testükkel a vízből és hanyatt zuhannak vissza.
