Gottfried Keller

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Gottfried Keller
Gottfried Keller, 1860
Született:
1819. július 19. Zürich
Meghalt:
1890. július 15.(70 évesen) Zürich

Gottfried Keller (1819. július 19. – 1890. július 15.) svájci német realista író, a kritikai realizmus alakja, de lírája, politikai költészete is jelentős.

[szerkesztés] Élete

Gottfried Keller Zürichben született, apja művelt esztergályos volt, de korán meghalt. Keller sokat nélkülözött fiatalkorában. 1834-ben kiutasították az iskolából és autodidakta lett.

1840-től festészetet tanult Münchenben, festőnek készült, ám csakhamar az irodalom felé fordult figyelme. 1846-ban jelentkezett először, első műve, a Költemények a demokratikus liberalizmus jegyeit mutatta. 1848-50-ben Heidelbergben volt ösztöndíjas, ahol Feuerbach előadásait is hallgatta.

Berlinből már ismert íróként tért haza. 1861-72-ben magasrangú zürichi hivatalnok volt, majd 1872-től ismét megjelentek írásai.

Keller a Zürichben, a Shielfeld temetőben nyugszik.

[szerkesztés] Művei

Keller a legtöbb esetben az élet egy-egy jelenségéről fejti ki mondanivalóját az emberi sorsok villanásszerű felidézésével. Kedvelt műfaja a novella. Humoros-szatirikus hangvételű novellái Svájc társadalmába engednek betekintést.

Történelmi tárgyú novelláiban „az objektív történelmi téma és távolság számára az emlékező visszaidézés tárgyiasított, szélesebb alapú lehetőséget jelent” (Halász Előd). E műveit mondai krónikás hitelesség és szubjektivítás jellemzi. Témái: egy-egy epizód, családi történet, egyéni tragédia vagy lelkiismereti konfliktus. Ez a tematika azonban az emberélet általános konfliktusai felé mutat.

Művei cím szerint:

Zöld Henrik (Der grüne Heinrich) (1854, regény 1. változat)
A seldwylai emberek (1856, novellagyűjtemény), benne: Falusi Rómeó és Júlia (Romeo und Julia auf dem Dorfe), Ruha teszi az embert (Kleider machen Leute)
Hét legenda (1872, novellagyűjtemény)
Zürichi novellák (1877, novellagyűjtemény), benne: A hét igazak zászlaja
Zöld Henrik (1879-80, regény 2. változat)
Epigramma (1881, novellagyűjtemény)
Martin Salander (1886, regény)