Geréb László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Geréb László erdélyi katolikus püspök.

[szerkesztés] Élete

Geréb János erdélyi vajda és horogszegi Szilágyi Zsófia (Hunyadi János nejének nővére) fia. Olaszországi főiskolákon tanult. Mátyás király rokonát udvarába vette, budai préposttá s alkancellárrá nevezte ki. Mint ilyen befolyását nem egyszer fölhasználta a tudomány érdekében. A leglényegesebb szolgálata ebben a tekintetben az volt, hogy 1473-ban Hess András nyomdászt Budára hívta s itt az első magyarországi könyvnyomtató műhely fölállításához segédkezet nyújtott neki. A hálás könyvnyomtató első kiadványát, a budai krónikát Gerébnek ajánlotta.

1476-ban erdélyi püspökké nevezteték ki. 1479-ben ő is részt vett a kenyérmezei győzelemben. 1484-ben Mátyás javaslatára VIII. Ince pápa által pápai követté nevezte ki a törökök ellen viselt háború elősegítésére, és 1485-ben hatósága kiterjedt az egész magyar korona összes területére. 1486-ban élénk vitatkozásai voltak a nagyszebeni káptalannal, amelynek dékánja és causarum spiritualibus auditor generalisa halálával egyházi ékszereit a gyulafehérvári templomnak hagyta; ezt azonban a káptalan nem akarta kiszolgáltatni; a pör kimenetele ismeretlen.

Gerébet I. Ulászló is becsben tartotta, és 1498-ban a Szentgyörgyi Dénes magtalan halála által a koronára szállott nagyterjedelmű javakat neki ajándékozta és 1501-ben a kalocsai érsekségre emelte.

1500-ban ő is aláirta a Rákoson hozott országgyűlési törvénycikkelyeket. 1503-ban már nem volt az élők közt.