Georg Draudt
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Georg Draudt (Brassó, 1729. december 9. – 1798. március 6.) evangélikus lelkész
[szerkesztés] Élete
Iskoláit szülővárosában végezte, mire 1748-ban a hallei egyetemre ment, honnét beteg bátyját kisérte haza, ki Pozsonyban meghalt; azután 1750 áprilisától a jénai egyetemen folytatta tanulmányait, honnan 1753-ban visszatért és Brassóban gymnasiumi tanár lett; hivatalát 12 évig viselte s közben harmadfél évig igazgató is volt. 1771-ben mint lelkész a városi templomnál kezdett működni; 1774-ben Volkányba s még azon évben Feketehalomra választották lelkésznek. Több izben hivatalos kiküldetésben is részesült, igy részt vett a berethalmi és nagyszebeni synodusokban; 1795–1796-ban dékánnak választották.
[szerkesztés] Munkái
Halotti búcsúbeszéde (Abdankungsrede) mellett, melyet Schobel Katalin temetésén 1769. ápr. mondott, mely Preidt György Denkmal der Liebe c. munkájával együtt nyomatott ki (Brassó, 1769.), van egy értekezése: Über den Ursprung der Burzenländischen Sachsen oder Teutschen in Siebenbürgen (a Siebenb. Quartalschriftben III. 1793. 194–207. l.)
Kézirati munkái: J. N. J. Ordnung der Bruderschaft in dem k. freien Dorf Wolkendorf, im Jahre 1774 im Monat July (welche im Jahre 1803 auch vom Kronstädter Magistrat genehmigt wurde) 4-rét 38 l.; Unmassgebliche Beantwortung einiger zur Aufklärung der Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen entworfenen Fragen (1789.); Diejenige Schrift, welche im J. 1794 in den neuen Thurmknopf des Marktes Zeiden gelegt worden ist, und eine Chronik von Zeiden enthält.
[szerkesztés] Források
- Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap