Görgényi-havasok
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Görgényi-havasok | |
 A Görgényi-havasok legmagasabb része, a Mezőhavas |
|
| Hegység | Keleti-Kárpátok |
| Elhelyezkedés | Maros megye, Hargita megye |
| Legmagasabb pont | Mező-havas (1777 m) |
A Görgényi-havasok (románul Muntii Gurghiu) hegység a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye és Maros megye (Románia) határán. Határai északon a Maros völgye, keleten a Gyergyói-medence, délen a Hargita-hegység, délnyugaton a Sóvidéki-dombság.
[szerkesztés] Földrajz
A Görgényi-havasok a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának része. A hegyvonulat három részre oszlik: Északi-Görgény a Maros völgyétől a Görgény-patak völgyéig, Központi-Görgény a Görgény-patak völgyétől a Nagy-Borzont és a Kiság patakok völgyéig, Déli-Görgény a Nagy-Borzont völgyétől a Libán-hágóig (1000 m).
Az Északi-Görgény központi része a Fancsal vulkáni maradvány, melynek legmagasabb hegyei a Fancsal-tető (1682 m), az Öreg-tető (1633 m) és a Kereszt-hegy (1515 m). A központi részből észak és nyugat felé kisebb gerincek indulnak ki.
A Központi-Görgényt egyetlen nagy lepusztult sztratovulkán, a Mezőhavas alkotja. Itt találhatók a Görgényi-havasok legmagasabb hegyei: Mező-havas (1777 m), Kis-Mező-havas (1733 m), Tatár-kő (1689 m). A vulkáni kráter maradványától délre található a Bucsin-tető (1273 m), ahol áthalad a Gyergyói-medencét és a Kis-Küküllő völgyét összekötő út. A Központi-Görgényből ered a Kis-Küküllő két forráspataka, a Nagyág és a Kiság.
A Déli-Görgényt két vulkáni építmény alkotja, a Somlyó (1576 m) és a Dél-hegy (1694 m). A Nagy-Somlyó déli oldalából ered a Nagy-Küküllő.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Görgényi-havasok részletes leírása (földrajzi fekvés, természetvédelem, növényvilág, állatvilág, éghajlat, vízrajz)
| Székelyföld hegységei |  |
|
|
Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
