Fokhagymaszagú szegfűgomba
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Marasmius scorodonius |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A fokhagymaszagú szegfűgomba, vagy (barnatönkű) fokhagymagomba (Marasmius scorodonius) erdei korhadékon élő, fű között tömegesen növő gomba.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenése
A mezei szegfűgombánál kisebb, kalapja krémszínű, tönkje merev, vékony, vörösbarna, a tövénél fekete.
Az apró gombácska legfeljebb 1-4 centiméteres kalapjával úgy tör elő a földből, mint valami gomb. A felnyílt, tehát idősebb gombák kalapján igen véékony perem látható. A kalap harang alakú, majd egyre inkább ellaposodik, és végül a közepén kis bemélyedés képződik. Szívós felbőre sima tapintású és a szélén finoman bordázott. A tönk 2-8 centiméter hosszú és 1-4 milliméter vastag. Nedves időben a gombácskák vizet szívnak fel, ekkor érzékelhető legjobban húsvörös színeződésük.
[szerkesztés] Élőhelye
Különösen fenyőerdők tűavarján fejlődik, de korhadó leveleken, fahulladékon lomberdőkben is előfordul. Nyártól őszig gyakran igen nagy csoportokban található.
[szerkesztés] Felhasználhatósága
Az ínyencek körében közismert, erősen fokhagymaillatú, nagy becsben tartott fűszergomba. Főként a birkahúsok ismert fűszere, a francia konyha igen kedveli. Szárítva a fokhagymát helyettesítő fűszergombaként használják, mert főzéskor sem veszti el jellegzetes ízét.
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963 8185 40 6
