Fáziskontraszt-mikroszkóp
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A fáziskontraszt berendezés egy speciális kondenzorból és úgynevezett fáziskontraszt objektívből áll, ezekkel kell a közönséges mikroszkópot kiegészíteni. A fáziskontraszt eljárással kapott kép igen kontrasztos, és ezért különösen jól használható szövettenyészetben az alaphoz letapadt, elvékonyodott sejtek, valamint nagyon vékony (0,1-1 μm) festetlen metszetek vizsgálatára. A módszernek előnytelen tulajdonsága, hogy különösen az erős kontrasztot adó struktúrák körül fényudvar (halo) keletkezik, amely zavarja a képalkotást.
[szerkesztés] A fáziskontraszt módszer elve
A kondenzorlencse alá olyan átlátszatlan lemezt helyeznek, amelyen a fényzáró réteg gyűrű alakú áteresztő területet tartalmaz („gyűrű-diafragma”). A kondenzorból a preparátum felé kilépő sugár ezért henger- vagy kúppalást mentén halad át a tárgyon, majd képeződik le az objektív gyújtópontjában. Az objektív felett gyűrű alakú rápárologtatott réteget tartalmazó lemez van, amely a hengerpalást mentén jövő (összehasonlító) fénysugarat a hullámhossz negyedrászável fázisban eltolja („fázislemez”). A vizsgálandó preparátum optikailag sűrűbb részleteiből jövő, fáziskésést szenvedett tört sugarak nem haladnak át a fázisgyűrűn és a képsíkban egyesülnek az összehasinlító sugarakkal, interferálnak azokkal. Ez ahhoz vezet, hogy a sugarak kioltják (vagy vastagabb struktúrák esetén erősítik) egymást, miáltal a tárgy különböző törésmutatójú és vastagságú komponensei különböző mértékben sötétnek (esetleg világosnak látszanak). A fázislemez azt a célt szolgálja, hogy az aránylag kis fáziskésést szenvedett sugarak esetén is aránylag nagy legyen a fáziskülönbség és így a kontraszt. [1] [2]
[szerkesztés] Lásd még
- Mikroszkóp
- Fénymikroszkóp
- Ultraibolya-mikroszkóp
- Ultramikroszkóp
- Konfokális pásztázó mikroszkóp
- Lumineszcencia-mikroszkóp
- Binokuláris mikroszkóp
- Polarizációs mikroszkóp
- Sztereomikroszkóp
- Elektronmikroszkóp
- Pásztázó elektronmikroszkóp
- Transzmissziós elektronmikroszkóp
- Atomerő mikroszkópia (AFM)
- Elektrosztatikus mikroszkóp
- Mágneses erőmikroszkóp
- Pásztázó alagútmikroszkóp
- Közeli mező optikai mikroszkópia (NSOM)
- Spektroszkópia
- akusztikus mikroszkóp
[szerkesztés] Referenciák
- ^ (2006)szerk.: Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János: Orvosi biofizika, 2. kiadás, Medicina Kiadó. ISBN 9632260244.
- ^ (2002)szerk.: Rontó Györgyi és Tarján Imre: A biofizika alapjai, 10. kiadás, Semmelweis Kiadó. ISBN 9639214264.
- Orvostudományi portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap