Ezüst (heraldika)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Névváltozatok:
fehér (Nagy Iván IV. 327., Forgon 657.), fejér (Nagy V. 127.), öst, üst, argentum, argenteus; silber, silbern (NySz II. 729.), ezüstös (Nagy Iván IX. 160., Gudenus I. 338.), patyolat ['fehér'] (TESz III. 137.), plajbász ['ólomfehér'] (TESz III. 223.)

en: Argent, r. en: blanc, blanchet, sorargenté
Rövidítések

Az ezüst a fémek közé tartozó heraldikai színezék.

A korai címeres leveleken a címer miniatúrájához valódi ezüstöt használtak. Ez idővel a tárolás körülményeitől függően megfeketedhet. Az ezüst félreértelmezéséből eredehetnek a későbbi rossz színábrázolások, mint pl. a helytelenül rekonstruált vörös-fekete sávos magyar történelmi zászlók. Ezért figyelembe kell venni, hogy néhány címeres levélen, melyen ezüstöt használtak, ma már fekete szín látható. Továbbá a nem megfelelő nyomdatechnikai eljárással készült mai címerábrázolásokon az ezüst túlságosan sötét, így azt a laikus személy könnyen szürkének vélheti.

"Szép szekérben ül vala, az kerekei is ezüstösek valának, de nem tudom, ha képiró ezüst-e vagy finom féle". (Monumenta Historica: Irók VIII. 293; NySz I. 730. l.)

Az ezüstöt a heraldikában fehérrel is lehet helyettesíteni

Püspöki Nagy Péter szerint a XVI. századi forrásokkal igazolni lehet, hogy a (magyar?) heraldikában az ezüstöt félholddal jelölték.^[1] Az ezüst alkémiai jele is a félhold volt.

[szerkesztés] Az ezüst szimbolikája

A holt heraldika korában különféle jelentéstartalmakat igyekeztek az ezüsthöz kapcsolni. Így lett Prinsaultnál az alázat, tisztesség, tisztaság, szeplőtelenség jelképe. A Spener által említett Heraldus Britannus nevű középkori herold az aspre elnevezést használta az ezüstre, mely valószínűleg alkémiai eredetű. Egyes misztikus filozófusoknál (Johannes Tauler, 1300 k. – 1361) a fehér szín a színtiszta és mezítelen szellemnek felel meg.^[2]

[szerkesztés] A szó etimológiája

A magyar ezüst előfordul üst, öst alakban, mely valószínűleg téves szóelemzés eredménye. Az ezüst valószínűleg őspermi jövevényszó, melynek -is utótagja a vas, érc szavakkal tartozik össze.^[3]

Az angolban használt Argent a latin argentum, ez a görög Αργυρος származéka, melynek értelme ezüst vagy fehér fém. Ezt a szót használták a régi francia címerleírásokban és innen került át az angol heraldikába is.