Euphranór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Euphranór (Kr. e. 395 – Kr. e. 325 körül) görög festő és szobrász.Athénben élt és működött, az ókori görög művészet egyik legsokoldalúbb egyénisége volt. A szobrászat minden ágát (bronz- és márványsobrászat, domborműszobrászat) művelte, s emellett nemcsak mint festő tevékenykedett, hanem mint művészeti író is: a részarányokról és a színekről írt -mára sajnos elveszett- munkákat. Az antik hagyomány fáradhatatlan és különlegesen tanulékony művésznek mutatja be, aki minden műfajban egyaránt kiemelkedőt tudott alkotni. Alakjain az emberi test arányainak új törvényét dolgozta ki: nyúlánk testű és ehhez képest túl nagy végtagokkal és fejjel ábrázolt típusai már a következő, hellenisztikus kor emberábrázolásainak előfutárai. Mint festő kora legkiválóbbika volt. Leghíresebb képei: „A mantineai csata", „A tizenkét isten", „Thészeusz" stb. Főbb bronzszobrai: „Jó szerencse", Imádkozó nő" stb. Athéni Apollón-szobrát az ásatások feltárták: a hosszú ruhában ábrázolt, kitharán játdzó istenalak az egyetlen, eredetiben ismert műve. „Jó szerencse" című szobrát pénzérmék és gemmák ábrázolásainak alapján ismerjük. Egyéb műveinek azonosítása kétséges.

[szerkesztés] Források

Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)