Etruria
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
Etruria – a latin és görög forrásokban általában Tyrrheniaként hivatkoznak rá – ókori állam volt a mai Olaszország középső részén, a mai Toszkána, Latium és Umbria területén. Az egyik legfontosabb városállam volt az olasz félszigeten, mielőtt a Római Birodalom részévé vált a Kr. e. 3. században.
Etruria Kr. e. 650-ben az olasz félsziget domináns államává vált. Területe magába foglalta a Pó folyó völgyét és délre húzodott egészen a dél-olaszországi görök kolóniákig.
Az etruszk királyok 100 éven keresztül uralták Rómát egészen Kr. e. 509-ig, amikor az utolsó etruszk király, Lucius Tarquinius Superbus hatalma megdőlt és megalakult a Római Köztársaság. Az etruszkoknak köszönhető, hogy Róma egy kis faluból nagy várossá fejlődött. Ők építették az első utakat Róma városában, a Via Sacra-t, valamint templomokat, házakat, piacokat.
Az etruszk civilizáció hozta be a görög kultúrát Rómában, többek közt a tizenkét olümposzi istent, az olíva és a szőlő termesztését, valamint a latin ábécét (a görök ábécéjéből adaptálva).
A klasszikus Etruria név a 19. század elején egy rövid időre újra felelevenedett Etruriai Királyság néven amit I. Napóleon Toszkánában hozott létre 1801 és 1807 között.
[szerkesztés] Lásd még
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
- Ókorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap