Egyéni vállalkozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján.

Az egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. (Evt.) hatálybalépése óta beszélünk egyéni vállalkozásról. Az Evt. jelentősen kiszélesítette a magánvállalkozások körét, mivel egységesen és átfogóan, valamennyi egyéni vállalkozásra jogosult természetes személy, üzletszerűen – ellenérték fejében, nyereség, és vagyonszerzés céljából rendszeresen – folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységét, egyéni vállalkozásnak tekinti. Az egyéni vállalkozások alapesetét a szűken értelmezett egyéni vállalkozás képezi, amely szerint az egyéni vállalkozás csak vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. A szűken vett egyéni vállalkozás fogalma ugyanakkor nem zárja ki, hogy a tevékenységet személyesen végző korábbi kisiparosok, illetve magánkereskedők megnevezéseiket továbbra is használják. Kivételt képez a mezőgazdasági termelő tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás, mely bejelentési kötelezettség és vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható. A tágan értelmezett egyéni vállalkozás ugyanakkor más jogágban szélesebb vállalkozói kört takar. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. által használt egyéni vállalkozás fogalom egyéni vállalkozónak tekinti a szűken értelmezett egyéni vállalkozás mellett az egyéni közjegyzőt, az önálló bírósági végrehajtót, az egyéni szabadalmi ügyvivőt, az egyéni ügyvédet, a magán-állatorvosi, a magángyógyszerészt, az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogászt. Egyéni vállalkozás, mint vállalkozási forma a belföldi és a külföldi természetes személyek, azaz az emberek gazdasági tevékenysége. A természetes személyek, mint teljes jogképességgel rendelkező jogalanyok közül saját elhatározásból, saját neve alatt jogokat szerezni és kötelezettséget vállalni csak a cselekvőképes személyek tudnak, ezért egyéni vállalkozást is csak a cselekvőképes természetes személy folytathatnak.

További lényeges feltétel, hogy az egyéni vállalkozás alanyai ne legyenek kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Nem lehet ugyanis egyéni vállalkozó:

1./ Egyrészt bűncselekmény elkövetése miatt, a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezménye alóli mentesülésig az, akit gazdasági, vagyon elleni vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy akit valamely foglalkozástól eltiltottak az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenyégre. Az, hogy ilyen kizáró ok nem áll fenn, erkölcsi bizonyítvány beszerezésével igazolható.

2./ Másrészt kizáró ok, ha a vállalkozási igazolványt kiváltani szándékozó természetes személynek adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási tartozása van, (ezért a megjelölt szervektől előzetesen igazolást kell kérni, hogy nincs fennálló tartozás) vagy akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát azért vonták vissza, mert adó illetve járulékfizetési kötelezettségét felhívásban megjelölt időpontig nem teljesítette, mindaddig, amíg a tartozását ki nem egyenlítette.

3./ Harmadrészt kizáró okot jelent a korlátlan felelősség halmozódása. Az egyéni vállalkozó ugyanis a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, – azaz a vállalkozás vagyonával és személyes vagyontárgyaival is – korlátlanul felel. A korlátlan felelősség pedig nem teszi lehetővé, hogy a természetes személy ugyanazzal a vagyonával több vállalkozásban is korlátlan felelősséggel tartozzon. Ekképpen nem lehet egyéni vállalkozó az, aki a gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja, azaz közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja. E korlátlan felelősség halmozódásának kizártságával összhangban áll a Gt. is, amely előírja, hogy természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlan felelős tag, illetve közkereseti társaság és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Amennyiben a vállalkozását indító természetes személy a felelősségét mégis korlátozni szeretné, akkor arra csak egyszemélyes társaság (egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, egyszemélyes részvénytársaság) formájában van lehetősége. A kizáró okok indokoltsága – a harmadikként bemutatott korlátlan felelősség, mint kizáró ok kivételével, – gyakorlati oldalról vitatható, ugyanis az egyéni vállalkozásból a fenti okok miatt esetleg kizárt természetes személy, minden további megkötés nélkül folytathat vállalkozási tevékenységet társas vállalkozás formában.

A gazdasági tevékenység a feltételek megléte esetén alanyi jogon gyakorolható. Az ehhez szükséges vállalkozói igazolványt kérelemre a szükséges formanyomtatvány kitöltését követően a vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző állítja ki. Az igazolvány kiadását csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Az egyéni vállalkozások nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) (276/2006. (XII. 23.) Korm. r.) végzi. Egyéni vállalkozó egyéni vállalkozóként csak egy vállalkozást alapíthat, hiszen csak egy vállalkozói igazolvány kaphat, de ennek birtokában több, egymástól akár teljesen eltérő tevékenységet is folytathat és több telephelyet, fióktelepet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn. Egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói engedély birtokában kezdheti meg, és az abban meghatározott tevékenység keretei között folytathatja.

Az egyéni vállalkozó a kérelmében feltünteti termelő vagy szolgáltató tevékenységének körét, tevékenységének megnevezését. A tevékenységi kör megjelölése is változott. A korábbi egységesnek nem nevezhető megjelöléseket megszüntetve, a cégekhez hasonlóan statisztikai jelzőszámokon keresztül (TEÁOR - Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) történik a tevékenységi kör meghatározása.

Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység gyakorlásában. Ez azt jelenti, hogy egyéni vállalkozás esetén már nem előírás a vállalkozó személyes munkavégzési kötelezettsége. A személyes közreműködés tág fogalom. Jelentheti a ténylegesen végzett szakmai munkát, de megvalósulhat a vállalkozás szervezésén, vezetésén, irányításán stb. keresztül is. Az egyéni vállalkozó nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, üzlettől, termelő-, szolgáltató egységtől eltérő helyen lévő székhelyét. Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: a) az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja; b) az igazolványt a kamara visszavonja; mert olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná, vagy a működéshez szükséges, e törvényben vagy más jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg és a kamara vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóság felszólítása ellenére e követelményeknek 30 napon, illetve a külön jogszabályi felhatalmazás alapján a hatóság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget; c) az adó, járulék kötelezettségeit az adóhatóság felhívását megelőzően legalább 12 hónapig nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget; d) az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve, ha ún. özvegyi jogon folyik tovább az egyéni vállalkozás. Ez a jog csak az elhunyt özvegyét vagy örökösét, cselekvőképességének elvesztése esetén pedig a vállalkozó törvényes képviselőjét illeti meg – ha megfelel a törvényben előírt egyéb feltételeknek. Ha az örökös kiskorú, úgy a nevében és javára a törvényes képviselője folytathatja a vállalkozást. Másrészt a vállalkozó elhalálozása, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül be kell jelenteni a vállalkozás folytatását.

A felsorolásból is látszik, hogy nincs mód arra, a gyakorlatban egyébként jelentkező igényre, hogy az eladósodott egyéni vállalkozást a hitelezője megszüntesse, ugyanis az egyéni vállalkozás nem alanya a felszámolási eljárásnak (lásd: felszámolási eljárást). Hitelező követeléséhez csak végrehajtási eljárás (Vht.) keretében juthat hozzá, ha a vállalkozónak van egyéb magánvagyona.

Az egyéni vállalkozó – kérelmére – a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Az egyéni cég létrehozása tehát nem kötelező, csak lehetőség az egyéni vállalkozó számára. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozását azért véteti a cégbíróságnál nyilvántartásba – vállalva ezzel a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezései szerinti szigorú előírásokat és többletköltségeket – mert vagy szerződéses kapcsolataiban, üzleti partnereinél ezáltal bizalmat kíván kelteni vagy azért, mert egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá kíván átalakulni, amelynek következtében korlátozott felelősség mellett folytatja a vállalkozást.