Drüaszok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Evelyn De Morgan: Drüasz

A Drüaszok (dryasok, dryadok) a fák lelkei a görög mitológiában. A görög drys jelentése „tölgy”, az Indo-Európai nyelvekben a derew(o)- „fa” vagy „erdő”. Eképpen a drüaszok speciálisan a tölgyfák nimfái, bár általános értelemben is megjelennek a fák nimfáiként. „Ezek az istenségek sokszor háttérbe szorultak a költeményekben megjelenő és kultuszokban tisztelt isten alakok mögött”.^[1]

A kőrisfa nimfáinak neve Meliák. A kőrisfa leányzók (Andraszteia, Ida és Melissza) ringatták és nevelték a kisded Zeuszt, miután Rheia Krétán egy barlangba rejtette. A Meliák a megcsonkított Uránusz hulló vérének cseppjeiből születtek.

Drüaszok, mint minden nimfa természetfeletti módon nagyon hosszú életűek. Sorsuk összefonódik élőhelyükkel és jellemzően velük együtt lépnek a túlvilágba. A hamadrüaszok oly mértékben integrálódnak a fával amelyben élnek, hogy ha a fa elpusztul ők is vele halnak. Ennek eredményeként a görög istenek megbüntettek minden halandót, aki egy fát bántalmazott anélkül, hogy először kiengesztelte volna a fa nimfáját.

Lásd még Daphne mítoszát, aki hogy megmeneküljön az őt üldöző Apollón elől a babérfa drüaszává változott.

[szerkesztés] Híresebb drüaszok

Meliai a kőrisfa drüádja
Daphne a babér drüádja
Leuce a fehér nyárfa drüádja
Epimeliad az almafa drüádja

[szerkesztés] Lásd még

HMS Dryad az Egyesült Királyságban a Királyi Hadiflotta Haditengerészeti Iskolájának kiképzőhajója volt, napjainkban a tábori csendőrség iskolája.
Drüaszok nyerge (Polyporus squamosus) egy ehető gomba; ismertebben pisztricgomba.

[szerkesztés] Referenciák

^ Walter Burkert: Greek Religion 1985, 174. oldal

[szerkesztés] Forrás

Robert Graves: Görög mítoszok,Harmondsworth, Penguin, (második kiadás) 1960. 82-86. oldal (angol nyelven)
Walter Burkert: Greek Religion, Harvard University Press, Cambridge, 1985. ISBN 0-674-36280-2 (angol nyelven)
Kerényi Károly: A görög mitológia, 1997. ISBN 9789639020924