Disznó-öböl invázió
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! Az ezen a lapon látható jelölés 2007 júniusából származik. |
Disznó-öböl invázió | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Hidegháború | |||||||
|
|||||||
Harcoló felek | |||||||
Kubai menekültek Egyesült Államok |
Kuba Szovjetunió |
||||||
Parancsnokok | |||||||
Grayston Lynch Pepe San Roman Erneido Oliva |
Fidel Castro José Ramón Fernández Ernesto "Che" Guevara Francisco Ciutat de Miguel |
||||||
Haderő | |||||||
1511 menekült 2 CIA ügynök |
Több mint 20 000 | ||||||
Veszteségek | |||||||
115 halott 1189 hadifogoly |
1600 - 5000 halott |
A Disznó-öböl invázió, másnéven a Playa Girón invázió egy katonai hadművelet volt 1961 áprilisában, amelyet a CIA szervezésében, az amerikai titkosszolgálat által kiképzett Castro-ellenes csapatok a kubai kormány megdöntése érdekében indítottak. Az akció alig 60 órán belül csődöt mondott, 1200 Castro-ellenes ellenzéki harcost a kubai hadsereg fogott el.
[szerkesztés] Történelmi összefüggés
1959. január 1-jén győzedelmeskedett a forradalom Kubában, melynek köszönhetően Fidel Castro került a hatalomra, aki a rendszerét egyre inkább kommunista diktatúra irányába vitte el. A hidegháború közepén az Egyesült Államok kormánya komoly veszélynek minősítette a kubai forradalmat, nem kizárólag azon ténynek köszönhetően, hogy az USA „előszobájában” egy a Szovjetunió felé potenciálisan elkötelezett rezsim született, hanem a további országoknak adható ihletforrás miatt. A kis sziget segítséget nyújthatna további forradalmaknak, azon céllal, hogy elősegítsék a kommunizmus terjedését Latin-Amerikában. A két állam közötti kapcsolatok hamarosan elkezdtek romlani: Kuba államosította minden, az ország területén belül levő amerikai cég tulajdonát; az Egyesült Államok pedig felhagyott a kubai cukor vásárlásával, amelyet a Szovjetunió kezdett el felvásárolni.
Eisenhower elnök elrendelte a paramilitáris szervezetek finanszírozását, hogy elősegítse a kubai kormány destabilizálását vagy annak megbuktatását, mind a szigeten belül, mind azon kívül. A két ország kapcsolatai minden szinten megszűnnek.
[szerkesztés] Előkészületek
A CIA az Egyesült Államokba menekült kubai emigránsok körében keresett önkénteseket az akcióra, akiket később guatemalai, Puerto Ricó-i és nicaraguai táborokban készítettek fel a bevetésre. 1500 személy formálta a 2506-os Brigádot, útmutatásokat kaptak, mint tüzérek, ejtőernyősök, pilóták stb.
A beavatkozásra az USA elavult hajóiból és repülőgépeiből álló flottát készítettek elő. A flotta az alábbiakból állt össze:
- 8 db C-46-os szállítógép
- 6 db C-54-es szállítógép
- 16 db B-26-os bombázó
- 5 db M-41-es tank, továbbá dzsippek, ágyuk, kamionok.
- 8 db hajó, és
- 7 db csónak a partraszálláshoz