Dél-afrikai medvefóka
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
| Arctocephalus pusillus (Schreber, 1775) |
|||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe, sötétkék kolóniák, világoskék küborló egyedek
|
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
A dél-afrikai medvefóka (Arctocephalus pusillus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a fülesfókafélék (Otariidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Dél-Afrika partvonalán és a partot szegélyező szigeteken él, Angola déli részétől Algoa Bay és Port Elizabeth magasságáig.
Alfaja az ausztrál medvefóka. Ennek szaporodó kolóniái kizárólag kilenc kisebb szigeten vannak a Bass-szorosban Dél-Ausztrália és Tasmánia között. A szaporodási időszakon kívűl Ausztrália partjai mentén és Tasmánia körül is megtalálható.
Évente több tízezer 7-10 hónapos növendék fókát ölnek meg.
[szerkesztés] Alfajai
- ausztrál medvefóka (Arctocephalus pusillus doriferus)
- dél-afrikai medvefóka (Arctocephalus pusillus pusillus)
[szerkesztés] Megjelenése
A hím hossza 230 centiméteres, a nőstény 180 centiméteres nagyságot érhet el. A hím akár 300 kilogrammos is lehet, a nőstény pedig meghaladhatja a 100 kilogrammot. Mindkét nem bundája tömött, az alsó, hőszigetelő réteg különösen gyapjas. A vedlés minden évben január és február között történik. A hímnek és a nősténynek egyaránt hosszú, merevszálú, fehér bajusza van. A hímet vastag szalonnaréteg védi a hideg ellen, ez egyben energiaforrásul is szolgál számára a párzási idő alatt. Szőrzete durva; színe szürkésbarnán árnyalt fekete; olykor a tarkóján rövid sörényt visel. A nőstény testtömege mindössze harmada a bikáénak; bundája barnásszürke vagy sárgásbarna. A borjú háromszor is vedlik, mielőtt felvenné a felnőtt egyedekre jellemző színezetet. Bundája fekete és prémes; az alszőrök színe a barnától az ezüstszürkéig terjed, a hegyük fehér.
[szerkesztés] Életmódja
A párzás és az utódnevelés nagy telepekben történik, de táplálékkeresésre külön indulnak az állatok. Tápláléka kisebb halak, tintahalak és rákok.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget a nőstény 3-4, a hím 4-5 évesen éri el, azonban a hímek csak ritkán szaporodnak a 9. életévük előtt. A párzási időszak november és december között van. A nőstény egyetlen fókaborjút ellik. A borjakat körülbelül egy évig szoptatják az anyjuk.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bővíthető mappa)
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
