Czövek István
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Czövek István (? – Buda, 1828. június 24.) ügyvéd, író
[szerkesztés] Élete
Születési helye és ideje nem maradt fenn. 1808-ban a sárospataki kollégiumban senior, 1817 áprilisától a losonci református gimnáziumban teológiatanár volt. 1819. január 10-én lemondott állásáról és Pestre költözött, ahol ezután mint tabuláris prókátor működött.
[szerkesztés] Munkái
- Bonaparte elutazása Elba szigetéből Francziaországba, onnan pedig Szent Helena szigetére, vagy az 1815. esztendei emlékezetes események. Magyar nyelven kibocsátja. Pest, 1816.
- Buonaparte Napoleon levelei. Fordítás németből. (Ugyanott, 1816).
- Legujabb és leghasznosabb méhészkönyv. U. ott, 1816. (2. kiadás. U. ott, 1831.)
- A nemes szivű gróf Nádasdy József Vincze. Egy valóságos igaz magyar történet. U. ott, 1816. (Fordítás. Nádasdy csak költött személy.)
- A magyiás ezermester, melyet Eckartshausenből Philadelphiából és Wagner János Mihály irásaiból egybeszedett németből fordítva magyar nyelven kiadott. U. ott, 1816.
- Második József császár élete és tette. U. ott, 1816. Két kötet.
- Az orosz hadi fogoly a francziák között. Kotzebue után ford. U. ott, 1816.
- Európai hires zsiványok, utonállók, tolvajok... Schiller Fridrik után. U. ott, 1816. Két kötet.
- Somlyai Báthory István elébb erdélyi fejedelem azután lengyel király élete. U. ott, 1817.
- Közönséges vagy is universalis geographia, bécsi congressusban történt változások szerént ford. Cannabich után németből. U. ott, 1817. Két kötet.
- A valóságos világban, sok történeteken keresztül ment Tátos; vagy fejér májú embereknek galériájok. Rittgraff után németből. U. ott, 1818. Két kötet.
- A gályás rabszolga, vagy: Az én életemnek szomoru történetei, melyeket saját jobb kezemmel irtam meg. U. ott, 1822. Három rész. (Latinból ford.)
- Planum tabulare, vagy a kir. curiának végzései melyeket ama boldog emlékezetű Maria Theresia császárné és Magyarország királynéja rendbe szedetett 1769. eszt. most pedig magyar nyelven kiadta. Buda, 1825.
Szinművei: Corvinus Mátyás vagy a hűség győzedelme, nemzeti hősjáték 4 felv. Weidmann után ford. (Előadták először Budán 1834. június 10-én, Pesten 1836. jún. 21., Budán szept. 10.) és ugyanaz Mátyás Király Moldvában címmel előadatott Pesten 1842. szept. 26; Kotzebuenak Keresztes vitézek című, 5 felv. színjátékát is lefordította.
Kézirata: Megvilágosíttatott Verbőczy. Első rész. pest, 1825. 4-rét 667 lap.
Értekezései: Vérségről és sógorságról (Felső Magyarországi Minerva 1825. II. 165.), A vénség grádussainak vagy is izeinek számlálásáról és a lineákról (U. ott, 1826, I.)