Csecsen ábécé
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A csecsen ábécé a csecsen nyelv írására használatos. Az írást 1938-ban, a cirill írás módosításával alakították ki, ez előtt arab írást használtak, majd rövid ideig (1923 és 1937 között) latin betűkel írták. 1992-ben kormányzati döntés született a latin irás újbóli bevezetéséről, ami néhány területen sikerült (irodalom és sajtó), de jelenleg továbbra is a cirril írás a hivatalos.
| nagybetű | kisbetű | ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA/LC[3] | TITUS[4] | Latin[5] | IPA | a betű neve |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | a | a | a | a, ā | a, ə | [a], [aː] | а |
| Аь | аь | aʹ | ä | aʹ | ä, ǟ | ä | [æ], [æː] | аь |
| Б | б | b | b | b | b | b | [b] | бе |
| В | в | v | w | v | w | v | [w] | ве |
| Г | г | g | g | g | g | g | [g] | ге |
| ГӀ | гӀ | g‡ | ǧ | gḣ | ġ | ġ | [ʁ] | гӀа |
| Д | д | d | d | d | d | d | [d] | де |
| Дж | дж | dž | dž | dzh | ǯ | dƶ | [ʤ] | - |
| Дз | дз | dz | dz | dz | ʒ | dz | [ʣ] | - |
| Е | е | e | e, je[6] | e | e, ē, ie | e, ie, ye[7] | [e], [eː], [ie] | е |
| Ё | ё[8] | ë | jo | ё | – | yo | [jo] | - |
| Ж | ж | ž | ž | zh | ž | ƶ | [ʒ] | же |
| З | з | z | z | z | z | z | [z] | зе |
| И | и | i | i | i | i[9] | i | [i] | и |
| Й | й | j | j | ĭ | j | y | [j] | доца и |
| К | к | k | k | k | k | k | [kʰ] | ка |
| Кх | кх | kh | q̇ | kkh | q | q[10] | [qʰ] | кха |
| Къ | къ | k" | q | k" | q̇ | q̇[11] | [qʼ] | къа |
| КӀ | кӀ | k‡ | ķ | kḣ | ḳ | kh | [kʼ] | кӀа |
| Л | л | l | l | l | l | l | [ɮ] | эл |
| М | м | m | m | m | m | m | [m] | эм |
| Н | н | n | n | n | n | n, ņ[12] | [n] | эн |
| О | о | o | o | o | o, ō, uo | o, uo[13] | [o], [oː], [uo] | о |
| Оь | оь | oʹ | ö | oʹ | ö, ȫ | ö | [ø, øː] | оь |
| П | п | p | p | p | p | p | [pʰ] | пе |
| ПӀ | пӀ | p‡ | ṗ | pḣ | ṗ | ph | [pʼ] | пӀа |
| Р | р | r | r | r | r | r | [r] | эр |
| С | с | s | s | s | s | s | [s] | эс |
| Т | т | t | t | t | t | t | [tʰ] | те |
| ТӀ | тӀ | t‡ | ţ | tḣ | ṭ | th | [tʼ] | тӀа |
| У | у | u | u | u | u, ū | u | [u], [uː] | у |
| Уь | уь | uʹ | ü | uʹ | ü, ǖ | ü | [y, yː] | уь |
| Ф | ф | f | f | f | f | f | [f] | эф |
| Х | х | h | x | kh | χ | x | [χ] | ха |
| Хь | хь | h' | ḩ | kh' | ḥ | ẋ | [ħ] | хьа |
| ХӀ | хӀ | h‡ | h | khḣ | h | – | [h] | хӀа |
| Ц | ц | c | c | ts | c | c | [ʦ] | це |
| ЦӀ | цӀ | c‡ | ç | tsḣ | c̣ | ć | [ʦʼ] | цӀа |
| Ч | ч | č | č | ch | č | ç | [ʧ] | че |
| ЧӀ | чӀ | č‡ | ç̌ | chḣ | č̣ | ç̇ | [ʧʼ] | чӀа |
| Ш | ш | š | š | sh | š | ş | [ʃ] | ша |
| Щ | щ[8] | ŝ | šč | shch | – | şç | [ʃʧ] | - |
| Ъ | ъ | " | " | " | ʾ | – | [ʔ] | ъа |
| Ы | ы[8] | y | y | y | – | i | [ɨ] | - |
| Ь | ь[8] | ' | ' | ' | – | – | [ʲ] | - |
| Э | э | è | è, e[14] | ė | e | e, ē | [e], [eː] | э |
| Ю | ю | û | ju | iu | – | yu | [ju] | ю |
| Юь | юь | ûʹ | jü | iuʹ | – | yü | [jy] | юь |
| Я | я | â | ja | ia | – | ya | [ja] | я |
| Яь | яь | âʹ | jä | iaʹ | – | yä | [jæ] | яь |
| Ӏ | Ӏ | ‡ | ‘ | ḣ | ʿ | j | [ʕ] | Ӏа |
[szerkesztés] Megjegyzések
- ^ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ^ Kohanimeandmebaas, 2003-04-20
- ^ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ^ Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien, 2000
- ^ Az 1992-ben elfogadott kormánydöntés alapján
- ^ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után je, egyébként e.
- ^ Szó elején ye, egyébként e vagy ie, fonetikus értéktől függően. Az ie betűt nem tartalmazza az Unicode karakterkészlet, pontos alakja: az i és e betűk közvetlenül egymás mellé vannak írva úgy, hogy testük összeér.
- ^ a b c d Csak idegen eredetű szavakban
- ^ Az ий átírása ī
- ^ Kettőzve ккх, átírása qq
- ^ Kettőzve ккъ, átírása q̇q̇
- ^ Az előző magánhangzó orrhangúságát jelöli – ezt a betűt nem tartalmazza az Unicode karakterkészlet, pontos alakja: az n jobb oldali szára kis farokkal ellátva
- ^ A betű átírása fonetikai értékétől függ – az uo betűt nem tartalmazza az Unicode karakterkészlet, pontos alakja: az u és o betűk közvetlenül egymás mellett állnak úgy, hogy testük összér
- ^ Szó elején, magánhangzó és й, ъ, ь után e, egyébként è.
