Csavarpálma-virágúak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||
Rendszertan | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
A csavarpálma-virágúak (Pandanales) az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje. Korábbi rendszerekben megítélésük teljesen más volt. Két fontosabb családjuk (villáspálmafélék – Cyclanthaceae, csavarpálmafélék – Pandanaceae) között nem tételeztek fel szorosabb rokonságot, így a villáspálmafélék a pálmavirágúak (Arecales, Palmales) rendszerének végére kerültek, mint alcsalád (Cyclanthoideae), míg a csavarpálmafélék a gyékényfélékkel (Typhaceae) és a békabuzogányfélékkel (Sparganiaceae) alkották a csavarpálmák rendjét (Pandanales). A két családnak csak az alosztálya volt közös; mindkettő a torzsavirágzatúak (Spadiciflorae) közé tartozott. A Borhidi-rendszerben már a két csoport egy főrendet (Pandananae) alkot, és mindkettő egy-egy rend. Viszont még itt is egy alosztályban szerepelnek a pálmalakúakkal (Arecidae), feltételezve ezzel a közeli rokonságot. A legújabb molekuláris kladisztikai vizsgálatok igazolták, hogy a pálmákkal semmiféle szorosabb rokonsági kapcsolatuk nincsen, a hasonló alkat, felépítés, torzsavirágzat stb. csak konvergens tulajdonságok. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy közös őstől erednek a jamszgyökérvirágúakkal (Dioscoreales), tehát a két rend együtt monofiletikus csoportot alkot (az Egyszikűek c. szócikk taxoboxában ezért foglaltuk össze a két csoportot Pandanae klád néven). A csavarpálmák cserjék, liánok, vagy 30 m-es magasságot is elérő fák. Az óvilági trópusi területeken terjedtek el. Valószínűleg csak a harmadkorban jelentek meg a Földön; tulajdonságaik ennélfogva erősen levezetettek. Közös tulajdonságaikat az alábbi pontokban összegezzük:
- Leveleikből – a pálmákkal ellentétben – hiányoznak a kovatestek.
- A sejtfalaikban nem találunk UV-fluoreszcens anyagokat.
- Kemotaxonómiai vizsgálatok igazolák, hogy nem tartalmaznak szteroidszaponinokat, flavonoidokat és viaszokat.
- Vékony, másodlagos vastagodásra nem képes szárukat sokszor léggyökerekkel támasztják meg.
- Virágaik egyivarúak, virágtakaró nélküliek. Porzós virágaik sok porzólevelet tartalmaznak, a termősek viszont csak egytermőjűek. A virágokban rendszerint a másik ivarlevelek csökevényei is megtalálhatók. A virágok igen változatos, sokvirágú virágzatokba tömörülnek.
- Pollenképzésük szukcesszív.
- Magvaik szekunder endospermiuma keményítőtartalmú.
A rendnek 5 családja ismeretes. A Pandanus nemzetség csonthéjas termései az ananászéhoz hasonló terméságazatokat alkotnak . A nemzetség egyes fajait parfümök készítésére, fűszerként ételek, italok és édességek ízesítésére, közvetlen emberi fogyasztásra vagy éppen a textiliparban használatos rost nyerésére használják.
[szerkesztés] Források és ajánlott irodalom
- Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
- Tuba Zoltán–Szerdahelyi József–Engloner Katalin–Nagy János: Botanika II. – Rendszertan
- Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana
- Bagi István: A zárvatermő növények rendszerének kompediuma
- Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II.
- Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan
- Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan