Crotone
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Crotone | ||
---|---|---|
|
||
Közigazgatás | ||
Ország | Olaszország | |
Régió | Calabria | |
Megye | Crotone (KR) | |
Frazionék | Papanice, Apriglianello, Carpentieri, Cipolla, Farina, Gabella Grande, Iannello, Maiorano, Margherita | |
Polgármester | Peppino Vallone | |
Irányítószám | 88900 | |
Körzethívószám | 0962 | |
Népesség | ||
Népesség | 6001 (2004) | |
Népsűrűség | 333,7 fő/km² | |
Földrajzi adatok | ||
Tengerszint feletti magasság | 8 m | |
Terület | 180 km² | |
Időzóna | CET, UTC+1 | |
Elhelyezkedése | ||
Crotone egy város Olaszország Calabria régiójában, Crotone megyében. A várost i. e. 710-ben akháj telepesek alapították Kroton néven (latin nyelven Crotona).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Évszázadokon keresztül Kroton volt Magna Graecia egyik legvirágzóbb városa. Lakosai elsősorban fizikai erejükről és egyszerű életvitelükről voltak híresek. I. e. 588-tól kezdődően Krotonból számos olimpiai győztes került ki, közülük a leghíresebb Krotoni Milósz volt. Hérodotosz szerint a Krotonból származtak Görögország leghíresebb orvosai is. I. e. 530-ban Püthagorász itt alapította meg iskoláját. Tanítványai közül a leghíresebbek Alkmaión és Philolaosz voltak. I. e. 510-ben Krotonból százezres nagyságrendű hadesereg indult a város nagy ellensége Szübarisz ellen, melyet rövid idő alatt elfoglaltak és elpusztítottak. Röviddel ezután a városlakók elűzték a városvezetésben egyre nagyobb befolyással bíró püthagoreusokat, akik Tarentumban találtak menedékre. I. e. 480-ban Kroton hajókat küldött a görögök megsegítésére a szalamiszi-csatában, de még ugyanabban az évben hadserege vereséget szenvedett Locri és Rhegium egyesített csapataitól, minek következtében a város hanyatlásnak indult. Dionüszosz, Szürakúza türannusza i.e 379-ben elfoglalta a várost. Tizenkét év múlva a bruttiusok szerezték meg, kivéve citadelláját, melyben a maradék lakosság menedékre lelt. I. e. 295-ben Agathoklész szürakúzai türannusz foglalta el. Amikor az epiruszi Pürrhosz partraszállt Itáliában (i. e. 280-278, 275) Kroton még mindig Magna Graecia egyik legjelentősebb városa volt, 12 mérföld hosszúságú fallal körbevéve. A pürrhoszi háborúk után azonban rövid ideig elnéptelenedett. I. e.277-ben behódolt Róma hatalmának. A cannaei-csata után a krotoniak fellázadtak a rómaiak ellen és a város három éven keresztül a Hannibál vezette karthágói seregek bázisa volt. A rómaiaknak csak i. e. 205-ben sikerült visszafoglalniuk. I. e. 194-ben római kolónia lett.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után, 555-ben a Totila vezette osztrogótok foglaltál el, majd később a bizánciak birtoka lett. 870-ben a szaracénok elpusztították a várost, lakosságának nagyrészét pedig lemészárolták. II. Ottó német-római császár 982-ben hadjáratot indított a város elfoglalására, de a bizánciaknak a szaracénok segítségével sikerült visszaverniük a támadó seregeket. A normannok érkezésével, a 11. századtól kedve a Szicíliai- majd a Nápolyi Királyság része lett. 1861-ben az egyesült Olasz Királyság részévé vált.
A két világháború közötti időszakban, a tarantói és messinai kikötők közötti helyzetének köszönhetően gyors iparosodásnak indult. 1930-ban népessége megduplázódott.
A II. világháborút követően a város két nagy ipari konglomerátuma a Pertusola Sud és a Montedison összeomlott és így az 1980-as évek elején Crotone súlyos gazdasági válságba került. Napjainkban a városmegújítási politikának köszönhetően gazdasági helyzete stabilizálódott.
[szerkesztés] Fő látnivalók
- Katedrális (duomo) – a 9-10. században épült, de többször is átépítették. Homlokzata neoklasszicista, belsője barokk. A Fekete Madonna szentképről úgy tartják, hogy a kereszténység első éveiben hozták a városba Közel-Keletről
- V. Károly palotája – a 16. században épült. Ma a városi Régészeti Múzeumnak ad otthont.
- Le Castella – a város partjai előtti kis szigeten felépült erőd.
[szerkesztés] Közlekedés
A város repülőterét (Sant’Anna repülőtér) charterjáratok használják. A város vasúton is megközelíthető a Reggio Calabria-Taranto vonalon. A város közelében halad a Salerno-Reggio Calabria autópálya. Kikötőjét elsősorban turistahajók veszik ígénybe.