Capoliveri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 42°44′34’’, k. h. 10°22′44’’42.7427777778, 10.3788888889

Capoliveri

Capoliveri címere

Közigazgatás

Ország

Olaszország

Régió

Toszkána

Megye

Livorno (LI)

Frazionék

Lacona, Madonna delle Grazie, Morcone, Pareti, Innamorata, Naregno, Mola, Lido

Polgármester

Paolo Ballerini

Irányítószám

57031

Körzethívószám

0565

Népesség

3627 (2006)

Népsűrűség

95 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

167 m

Terület

38 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Capoliveri

é. sz. 42°44′34’’, k. h. 10°22′44’’

Capoliveri weboldala

Capoliveri egy város Elba szigetén. Közigazgatásilag Olaszország Toszkána régiójának Livorno megyéjéhez tartozik.

[szerkesztés] Fekvése

A sziget délkeleti részének hegyvidékén fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartoznak Lacona, Madonna delle Grazie, Morcone, Pareti, Innamorata, Naregno, Mola és Lido települések.

[szerkesztés] Története

Capoliveri látképe

A régészeti ásatások leletanyagai alapján az ókorban etruszk település. A római korban Caput Liberum, Capitis Ilvae, Caput Liseri és Caput Liveri neveken említették. Nevének eredete nem teljesen tisztázott. Mivel szőlőtermesztését már Plinius is említette, ezért egyes kutatók a bor megtestesítőjének, Liber isten nevét vélik felfedezni az ókori település nevében.

A napóleoni-hadjáratok idején 1799-ben jelentős ellenállást tanúsított. A város védői megsemmisítettek egy Longone felől érkező csapatot. Megtorlásként a Portoferraioban állomásozó csapatok megostromolták a várost. E háborús események következtében az elbai városokkal ellentétben, Capoliveri az egyetlen, mely ellenségesen tekintett az 1814-ben elbai száműzetését töltő Bonaparte Napoleonra. Ellenállásuk jeléül az adózást is megtagadták. Az ellenállás szervezőit, a város két lelkészét letartóztatták.

[szerkesztés] Gazdasága

A történelmi város gazdasága jelenleg az idegenforgalmon alapszik.

[szerkesztés] Nevezetességei

Régészeti ásatásainak etruszk leletanyaga a Nápoly-i arheológiai múzeumban található.
A dombtetőn felépült középkori óváros, jellegzetes szűk utcákkal.
A román stílusú 12. századi San Michele templom maradványai. Egy legenda szerint az Avignonból Rómába hajózó pápa a tengeren dúló vihar miatt Capoliveriben kötött ki, s e templomban tartott misét. A templomot a 16. század első felében Khair ad-Din Barbarossa kalózai rombolták le.
A Capoliveriből kiinduló, Morcone és Pareti településeket érintő és Cala dell'Innamorata-ig vezető panorámaút. Az útszakasz végén levő kis tengeröböl a legenda szerint egy 1534-ben történt tragikus történetről kapta a nevét, miszerint Lorenzo és Maria, az egymással ellenségeskedő családokból származó szerelmesek titokban ezen a helyen találkoztak. Miután Lorenzo kalóztámadás áldozatává vált, bánatában Maria a tengerbe vetette magát. A legenda későbbi folytatásaként a 17. században egy spanyol nemesember, Domingo Cardenas az öbölnél látomásában megpillantotta a lányt, s a látomása alapján felelevenítették Lorenzo és Maria régi történetét, kiknek emlékére azóta minden év július 14-én megünneplik a Festa dell'Innamorata-t.
Madonna delle Grazie szentély a 16. századból Morcone közelében. Oltárképe a Madonna del Silenzio, Michelangelo egyik tanítványának, Marcello Venusti-nak alkotása. Barokk freskói Eugenio Allori alkotásai.
A Lacona melletti Madonna della Neve templom a 16. századból. A feljegyzések szerint még a 19. században is élt ott szerény körülmények között egy remete, Giuseppe Tosi.
A Focardo erődöt a keleti partvidék egyik sziklafokán építették fel a spanyolok 1678-ban. Építtetőjéről Don Ferdinando Focardo, Longone kormányzójáról nevezték el.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1805. május 9-én Vincenzo Silvio orvos, akit az olasz egységállam létrehozása miatti tevékenységéért 1851-ben Rómában letartóztattak. Az egységes Olaszország létrejöttekor, 1861-ben rehabilitálták és 1873-ban bekövetkező haláláig katonaorvosként tevékenykedett. Tiszteletére Capoliveriben utcát neveztek el.