Budai Ézsaiás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Budai Ézsaiás (Pér, 1766. május 7. – Debrecen, 1841. július 14.) bölcselet -és hittudós, író, történész, református püspök
[szerkesztés] Élete
Nemes Budai András és Tárnok Katalin fia volt. A debreceni főiskolában végezte tanulmányait és miután Késmárkon pár évet töltött, a debreceni kollegiumban előbb a költészeti osztály, majd az első éves diákok köztanítója volt; contrascriba és senior korában a történelem helyettes tanára lett. 1792-ben külföldi akadémiákra indult és Göttingenben tudori oklevelet nyert. Ez úttal Hollandiát és Angliát is meglátogatta. A hazába visszatérvén, 1794-ben a debreceni főiskolában a történelemnek, görög és római irodalomnak, 1808-ban pedig a hittudománynak tanára. 1813. október 4. egyszersmind egyházkerületi főjegyző lett. 1817-ben a göttingeni egyetemtől hittudori oklevelet nyert. 1821-ben debreceni első lelkésznek, 1822. augusztus 9. a tiszántúli egyházkerület püspökének választotta. 1828-ban a Magyar Tudományos Akadémia alapszabályainak kidolgozásával megbizatott küldöttségben ő is jelen volt. 1831. február 15. a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Gyászbeszédet mondottak fölötte: Fésűs András református lelkész és Aranyi István főiskolai tanár; latin sirversét Péczely József tanár irta.
[szerkesztés] Munkái
1. Commentatio de causis culturae... Göttingae. 1794.
2. Közönséges história. Debreczen, 1800. (2. kiadás. U. ott, 1811.)
3. Régi tudós világ históriája. U. ott, 1802. E-változat (részlet) a Digitális Klasszika weboldalán
4. Halotti beszéd, melyet Kis Rhédei Lajos élete párja, Kohányi Katsándi Theresia asszony felett ápr. 15. 1804-ben mondott. Nagyvárad. 1804.
5. Oskolai magyar új átlás, kidolgozta és a mennyire lehetett a nemzet nyelvéhez alkalmaztatta. Debreczen, 1804.
6. Deák nyelv kezdete példákban. U. ott, 1804. (2. kiadás. 1808. 3. k. 1816. 4. k. 1817. 5. k. 1827. 6. k. 1829. U. ott. Ujabb kiadása ezen czímmel: Latin nyelv elemei példákban, bővítve és jegyz. kisérve kiadta Szűcs István. U. ott, 1851.)
7. Magyarország históriája. U. ott, 1805., 1808. és 1812. Három rész (I. rész. 2. megjobb. kiadás 1811. II. rész. 2. megjobb. k. 1814. III. rész 2. k.... U. ott; a három rész 3. kiadása Pest, 1833.)
8. Deák törzsökszók magyar jelentéseikkel együtt. U. ott, 1809.
9. Régi római vagy deák irók élete. U. ott, 1814.
10. Propaedeumata theologiae christianae. U. ott. 1817.
11. Az Isten és a király félelme. U. ott, 1826. (Egyházi tanítás. I. Ferencz szül. ünnepén.)
12. A királyért való könyörgésnek a szent irásból vett formája. U. ott, 1827. (I. Feencz születés ünnepén.)
13. A tiszta szivűek boldogsága. U. ott, 1827. (Halotti beszéd Bellyei Erzsébet assz. Simonffy Sámuel özvegye utolsó tisztességére.)
14. Földi házból mennyeibe való költözés. U. ott, 1827. (Halotti prédikáczió Kis Orbán István felett.)
15. Kegyes öröme és reménysége a hív alattvalóknak. U. ott, 1828. (I. Ferencz szül. napján.)
A nyír-bátori ref. templomról értekezett a Tud. Gyűjteményben (1822. II.)
Több iskolai kézikönyvet s classikus irókat jegyzetekkel ellátva bocsátott közre. A ref. énekeskönyvben a 6. és 27. sz. ének szerzője. Kiadta bátyjának B. Ferencznek Polgári Lexikonát Nagyváradon 1804–1805 három kötetben. Kéziratai: Historia ecclesiastica, előadva 1819-ben, négy kötet; Theologia moralis, előadva 1818 és 1822-ben; Systemata diversorum christiana religionis coetum cum prudentia pastorali, et homiletika, előadva 1820. és 1821-ben; Theologia dogmatica cum historia eiusdem, előadva 1818 és 1819-ben. (Mind a Széll Farkas ajándékából került 1882-ben a m. nemzeti múzeum kézirattárába.)
Arcképe: M. t. Akadémia Évkönyve VI. k. 1845. rajzolta Barabás; aczélba metszette Mayer K. Nürnbergben. Magyar irók arczképcsarnoka II. műlapján, kőre rajzolta Strohmayer Bécsben 1859-ben kiadta Vahot Imre; olajba festett képe a debreczeni iskolai könyvtárban levő példány után a m. tudom. akadémia képesteremében.
