Bengáli írás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A bengáli írás (bengáliul বাংলা লিপি / Baṅla lipi) egy, a Bráhmi íráscsaládba tartozó szótagírás, melyet több nyelv is használ, pl. a bengáli nyelv, az asszámi nyelv, a manipuri nyelv és a szilheti nyelvek. Hasonlít a devanagari írásra, de attól eltérően kevésbé négyszögletes, kanyargósabb. A modern írás 1778-ban körvonalazódott, amikor Charles Wilkins megalkotta az első nyomdai alakokat. Néhány kisebb eltérés található az asszámi és a bengáli formák között, pl.: ra (bengáli র; asszámi ৰ) és va (a bengáliban nincs meg; asszámi ৱ).
Eredetileg nem volt közvetlen kapcsolatban egyetlen nyelvvel sem, de néhány kelet indiai nyelv használta. Ezek közül csak az asszámi és a bengálinak maradt meg hivatalos írásának. Egy időben ezt az írást használták a szanszkrit nyelv lejegyzésére is (pl. a 15.-16. században Srimanta Sankardeva). Meglehetősen gazdag irodalommal rendelkezik.
A mássalhangzóformák száma meglehetősen nagy, közel 500 karakter és ligatúra található a teljes karakterkészletben. Bangladesben a Bangla Akadémia standardizálta az írást, de az indiai Nyugat-Bengál területén számos archaikus formáját használják még napjainkban is, így jó néhány konkurens alakot találhatunk itt ugyanahhoz a hanghoz. 2001-ben a standardizált változatot választották az Unicode karakterkészlet alapjául. Így – valószínűleg – az írás további fejlődésében kettéválik a modern (standardizált) és a tradicionális változat fejlődése.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bengáli karakterek
[szerkesztés] Magánhangzók
Az írás 11 magánhangzójelet tartalmaz, mellyel 7 hangot jelölnek. Mint látható, van olyan hang, amellyet több jellel jelölnek. Ezek még abból az időből őrződtek meg, amikor az írást a szanszkrit lejegyzésére is használták, ezért meg kellett különböztetni az [a], [i], [u] hangok rövid és hosszú változatát. Ezek megkülönböztetése nincs meg sem az irodalmi bengáliban, sem az asszámiban, ezért ezek páronként ugyanúgy ejtendőek.
Az írás egyik jellegzetessége – hasonlóan más indiai írásokhoz –, hogy a mássalhangzót jelölő szimbólumok kiejtése automatikusan magában hordozza az [ɔ] magánhangzót is (ক – [kɔ]), más magánhangzó esetén kell csak a magánhangzójeleket használni (কে – [kæ]). Tehát a magánhangzójeleket csak akkor használjuk önállóan, ha szótagkezdő helyzetben vannak.
Betű | A betű neve | A betű ক [kɔ]-val kombinálva |
A kapcsolat neve | Átírás | IPA |
---|---|---|---|---|---|
অ | śaro a | ক | (nincs) | ka | [kɔ] |
আ | śaro ā | কা | akar | kā | [ka] |
ই | ṛhaśśo i | কি | ṛhośśikar | ki | [ki] |
ঈ | dirgho ī | কী | dirghikar | kī | [ki] |
উ | ṛhaśśo u | কু | ṛhośśukar | ku | [ku] |
ঊ | dirgho ū | কূ | dirghukar | kū | [ku] |
ঋ | r̥ | কৃ | r̥kar | kr̥ | [kri] |
এ | e | কে | ekar | ke | [kæ] |
ঐ | ai | কৈ | aikar | kai | [koj] |
ও | o | কো | okar | ko | [ko] |
ঔ | au | কৌ | aukar | kau | [kow] |
[szerkesztés] Hangmódosítók
Jel ক [kɔ]-val | Név | Funkció | Átírás | IPA |
---|---|---|---|---|
ক্ | hasanta | Jelzi, hogy nem ejtjük utána az automatikus [ɔ] hangot | k | [k] |
কৎ | khanḍo ta | Záró hehezet nélküli ত [t̪] | kat | [kɔt̪] |
কং | anunāsika | Záró veláris orrhang | kaṅ[1] | [kɔŋ] |
কঃ | bisarga | Záró zöngétlen hangszalagzárhang | kah | [kɔh] |
কঁ | candrabindu | Magánhangzó nazalizáció | kã[2] | [kɔ̃] |
[szerkesztés] Mássalhangzók
A mássalhangzók nevei általában az alaphang és a hozzáadott a magánhangzóból állnak. Mivel ezt az ún. „bennfoglalt”a hangot az írás nem jelöli, így a mássalhangzó-jelek egyben a betű nevét is jelölik. Van néhány olyan hang, amelyhez több mássalhangzó-jel kapcsolható, ezeknél a betűk nevében megjelenik a megkülönböztetés (pl. n, s stb. – lásd a táblázatot.) Ez a helyzet szintén a szanszkrit írására vezethető vissza, ahol megkülönböztetünk pl. a fenti hangokból többfajtát, viszont a mai modern bengáliban ezek a hangok már egybeolvadtak, ugyanúgy ejtődnek, de a helyesírás megőrizte a különböző alakokat. Mivel az ঙ [ŋ] nem állhat szó elején, ezért lett ennek a neve উঙ [uŋa], egyes nyelvjárásokban [uma].
Betű | Betűnév | Átírás | IPA |
---|---|---|---|
ক | ka | k | k |
খ | kha | kh | kh |
গ | ga | g | g |
ঘ | gha | gh | gɦ |
ঙ | unga / uma | ṅ | ŋ |
চ | ca | c | tʃ |
ছ | cha | ch | tʃh |
জ | borgio ja (burgijja) |
j | dʒ |
ঝ | jha | jh | dʒɦ |
ঞ | ñio | ñ | n |
ট | ṭa | ṭ | ʈ |
ঠ | ṭha | ṭh | ʈh |
ড | ḍa | ḍ | ɖ |
ঢ | ḍha | ḍh | ɖɦ |
ণ | murdhonno ṇa (moddhenna) |
ṇ | n |
ত | ta | t | t̪ |
থ | tha | th | t̪h |
দ | da | d | d̪ |
ধ | dha | dh | d̪ɦ |
ন | donto na (dontenna) |
n | n |
প | pa | p | p |
ফ | pha | ph | ph |
ব | ba | b | b |
ভ | bha | bh | bɦ |
ম | ma | m | m |
য | antostho ya (ontosteya) |
j | dʒ |
র[3] | baẏ śunno ra | r | ɾ |
ৰ[4] | baẏ śunno ra | r | ɾ |
ল | la | l | l |
ৱ[5] | va | v | v |
শ | talobbo śa (talebośśa) |
ś | ʃ/s |
ষ | murdhonno ṣa | ṣ | ʃ |
স | donto sa (dontessa) |
s | ʃ/s |
হ | ha | h | h |
ড় | ḍaẏ śunno ṛa | ṛ | ɽ |
ঢ় | ḍaẏ śunno ṛha | ṛh | ɽ |
য় | antostho ẏa (ontosteẏa) |
ẏ | e/ə |
জ় | za | z | z |
ব় | wa | w | w |
ক় | uqa | q | k |
খ় | uxa | x | k |
গ় | uġa | ġ | g |
ফ় | fa | f | f |
Megjegyzés: az utolsó négy betű csak idegen eredetű (főként arab, perzsa eredetű) szavak írására használatos!
[szerkesztés] Ligatúrák
Az írás a fentieken kívül még tartalmaz közel 400 ligatúrát, melyet kisebb-nagyobb mértékben a hivatalos életben is használnak.
Ezek a ligatúrák általában egy teljes értékű betű és egy másik teljes értékű betű egy részéből áll össze. Ilyenkor a teljes értékű betűhöz kapcsoljuk a magánhangzót (vagy tartja meg a hangját), a kapcsolódó "fél" pedig elveszti a magánhangzóértékét.
[szerkesztés] Számok
Arab számok | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bengáli számok | ০ | ১ | ২ | ৩ | ৪ | ৫ | ৬ | ৭ | ৮ | ৯ |
Név saját írásával | শুন্য | এক | দুই | তিন | চার | পাঁচ | ছয় | সাত | আট | নয় |
Bengáli nevek | śunno | ek | dui | tin | cār | pañc | chaẏ | sāt | āṭ | naẏ |
Asszámi nevek | xuinno | ek | dui | tini | sari | pas | say | xat | ath | na |
[szerkesztés] Bengáli az Unicode-ban
A bengáli kódjai az Unicode rendszerben a következő: U+0980 ... U+09FF.
0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | ||
980 | ঀ | ঁ | ং | ঃ | | অ | আ | ই | ঈ | উ | ঊ | ঋ | ঌ | | | এ | |
990 | ঐ | | | ও | ঔ | ক | খ | গ | ঘ | ঙ | চ | ছ | জ | ঝ | ঞ | ট | |
9A0 | ঠ | ড | ঢ | ণ | ত | থ | দ | ধ | ন | | প | ফ | ব | ভ | ম | য | |
9B0 | র | | ল | | | | শ | ষ | স | হ | | | ় | ঽ | া | ি | |
9C0 | ী | ু | ূ | ৃ | ৄ | | | ে | ৈ | | | ো | ৌ | ্ | ৎ | | |
9D0 | | | | | | | | ৗ | | | | | ড় | ঢ় | | য় | |
9E0 | ৠ | ৡ | ৢ | ৣ | | | ০ | ১ | ২ | ৩ | ৪ | ৫ | ৬ | ৭ | ৮ | ৯ | |
9F0 | ৰ | ৱ | ৲ | ৳ | ৴ | ৵ | ৶ | ৷ | ৸ | ৹ | ৺ | ৻ | ৼ | ৽ | ৾ | |
[szerkesztés] Megjegyzések
- ^ Anunāsika a környezetétől függően változó orrhang, átírása is ennek megfelelő: ñ – c, ch, j, jh, ñ előtt; ṇ – ṭ, ṭh, ḍ, ḍh, ṇ előtt; n – t, th, d, dh, n előtt; m – p, ph, b, bh, m előtt; ṅ – k, kh, g, gh, ṅ előtt és az előbbiekben fel nem sorolt esetekben.
- ^ Candrabindu magánhangzó-orrhangúsodást jelöl, melyet az átírásban a betű fölé tett tildével jelzünk. Ai, au esetében a második betűre kerül a tilde.
- ^ Csak a bengáliban és a manipuriban használatos
- ^ Csak az asszámiban használatos
- ^ Csak az asszámiban és a manipuriban használatos