Bandikutalakúak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
|
A bandikutalakúak vagy bandikutok (Peramelemorphia) az emlősök osztályának egy rendje. 4 család tartozik a rendbe.
Egyes rendszerek a esőerdei bandikutokat (Peroryctidae) csak alcsaládként sorolják be Peroryctinae néven
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezés
A rend az alábbi családokat foglalja magában.
- Chaeropodidae (Gill, 1872) – 1 nem
- Chaeropus (Ogilby, 1838) – 1 faj
- Sertéslábú bandikut (Chaeropus ecaudatus)
- Chaeropus (Ogilby, 1838) – 1 faj
- Valódi bandikutok (Peramelidae) (Gray, 1872) – 2 alcsalád
- Echymiperinae – 3 nem tartozik az alcsaládba
- Echymipera (Lesson, 1842) – 5 faj
- Echymipera clara
- Echymipera davidi
- Echymipera echinista
- Tüskés bandikut (Echymipera kalubu)
- Echymipera rufescens
- Microperoryctes (Stein, 1932) – 3 faj
- Microperoryctes longicauda
- Microperoryctes murina
- Microperoryctes papuensis
- Rhynchomeles (Thomas, 1920) – 1 faj
- Rhynchomeles prattorum
- Echymipera (Lesson, 1842) – 5 faj
- Peramelinae – 2 nem tartozik az alcsaládba
- Isoodon (Desmarest, 1817) – 3 faj
- Arany bandikut (Isoodon auratus)
- Nagy bandikut (Isoodon macrourus)
- Kis bandikut (Isoodon obesulus)
- Perameles (É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1804) – 4 faj
- Nyugati bandikut (Perameles bougainville)
- Sivatagi bandikut (Perameles eremiana) – kihalt
- Sávos bandikut (Perameles gunnii)
- Hosszúorrú bandikut (Perameles nasuta)
- Isoodon (Desmarest, 1817) – 3 faj
- Echymiperinae – 3 nem tartozik az alcsaládba
- Esőerdei bandikutok (Peroryctidae) – 1 nem tartozik az családba
- Peroryctes (Thomas, 1906) – 2 faj
- Peroryctes broadbenti
- Peroryctes raffrayana
- Peroryctes (Thomas, 1906) – 2 faj
- Thylacomyidae (Bensley, 1903) – 1 nem tartozik a családba
- Macrotis (Reid, 1837) – 2 faj
- Közönséges erszényesnyúl (Macrotis lagotis)
- Fehérfarkú erszényesnyúl (Macrotis leucura)
- Macrotis (Reid, 1837) – 2 faj
[szerkesztés] Elterjedésük
A bandikutalakúak Ausztráliában, Tasmániában, Új-Guineában és a környező szigeteken honosak.
[szerkesztés] Megjelenésük
A bandikutok hossza farok nélkül 15-65 centiméter között van és testtömegük 200-4700 gramm között.
[szerkesztés] Életmódjuk
Az állatok általában éjjel aktívak, magányosan élnek és territoriális talajlakók. Táplálékuk gerinctelenek, kisebb gerincesek, magvak, bogyók, növényi rostok, gumók és gombák. A bandikutok 3 évnél többet is élnek.
[szerkesztés] Szaporodásuk
Az ivarérettséget 3-6 hónapos korban érik el. A párzási időszak területenkét eltérő. A vemhességi idő körülbelül 12 napig tart, ennek végén 1-7, többnyire 2-4 utód jön a világra. Az utódok mintegy 50 napig maradnak az erszényben. A legtöbb faj nősténye, évente háromszor is ellhet.
[szerkesztés] Források
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bõvíthetõ mappa)
- Emlősök, Budapest, Panem Kft, 2002-, ISBN 963 909 074 3 - magyar nevek