Bad Ischl
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Bad Ischl nemzetközi jelentőségű üdülőváros Ausztriában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bad Ischl Salzburg tartomány határán, Felső-Ausztria déli részén Salzkammergut központjában 468 m magasan fekszik alpesi környezetben. Észak-déli kiterjedése 19,6 km, kelet-nyugati 17,8 km, a településterület 162,85 km², melynek 71,9%-a erdős, 7,9%-a mezőgazdaságilag hasznosítható. Városrészei: Ahorn, Bad Ischl, Haiden, Jainzen, Kaltenbach, Lauffen, Lindau, Pfandl, Perneck, Reiterndorf, Rettenbach, külső területek: Eck, Hinterstein, Kößlbach, Kreutern, Mitterweißenbach, Ramsau, Roith, Steinbruch, Steinfeld, Sulzbach.
[szerkesztés] Történelem
A prehisztorikus Hallstatt- és La-Tène-kulturák idején is lakták. I. e. 15-ben a római birodalom része lett (Noricum provincia). Egy Mithrász-fogadalmi tábla i. sz. 170 utánról római vámállomás jelenlétére utal. A vidék sokat szenvedett a magyar kalandozások idején. Ezt követően a Babenbergek, majd a salzburgi érsekek birtokába került (XII. sz), az ezt követő gazdasági fejlődés motorja a sóbányászat lett, a kitermelés tulajdonjoga a későbbiekben sok viszály forrása volt. Első írásos említés 1262-ben Iselen néven. III. Frigyes császár emelte a települést vásárváros rangjára 1466-ban. A „Salzkammergut“ név első említése oklevélben 1656-ban. Érdekesség, hogy az ellenreformáció idején a helyi (Salzburg környéki) protestánsok Erdélybe és Magyarországra települtek ki. Ischl város 1906-ban vette fel a "Bad" ("fürdő") előnevet, 1920-tól hivatalosan is fürdőváros, de városi rangot csak 1940-ben kapott. A második világháború végén amerikai megszállási zónába került, az amerikai kat. hatóságok területén DP-tábort létesítettek.
[szerkesztés] Fürdőváros
1821-ben Dr. Franz Wirer bécsi orvos számolt be helyi kúraeredményeiről, ennek nyomán az első mintegy 40 gyógyulni vágyó 1822-ben érkezett, a következő évben, mely az ischli gyógyfürdő tulajdonképpeni alapítási éve, a betegek száma megduplázódott, és a helység gyorsan európahírűvé lett. Ez nem kevéssé annak volt köszönhető, hogy a vendégek soraiban olyanok is megfordultak, mint Metternich és Rudolf trónörökös, vagy Ferenc Károly főherceg és felesége, Szófia hercegnő, Ferenc József szülei. Az 1827/1828-es szezonban nyílt az első hotel (Gasthof zur Post), mely egyben Salzkammergut első szállodája is volt. A fürdőváros fénykorát 1849-1914 között élte, mint Ferenc József hivatalos nyári rezidenciája, sőt Sissivel való eljegyzésére is itt került sor 1853-ban a „Seeauerhaus“-ban (ma múzeum), és a császár születésnapját is rendszeresen itt ünnepelték. Különösen zenei kíválóságok kedvelték az üdülővárost, mint Anton Buckner, Johann Strauß, Johannes Brahms és Lehár Ferenc, sokuk villát is vásárolt vagy építettett, pl Lehár 1912-ben, sőt, mint Lehár (1948-ban) vagy Oskar Strauß itt is fejezte be az életét, és ide temetkezett.
[szerkesztés] Gazdaság
Bad Ischl, értelemszerűen az idegenforgalomból él, évi 385.000 vendégéjszakával (2005), turisztikai jelentőségéhez nem kevéssé hozzájárul központi fekvése Salzkammergutban. „Menschen, Mythen, Monarchen“ címen a 2008-as szezonra nagyköltségvetésű programsorozatot késztettek elő, de vannak visszatérő események, mint a Katrin-Berglauf, Glöcklerlauf (jan 5), Kaiserbummel (aug 18), császármise, (aug 18, Ferenc József születésnapja), Kaiserfest (aug 15), American Music Festival, Operettenfestspiele/Leharfestival, Kaiserlauf (szept)
[szerkesztés] Látnivalók
- császárvilla és park
- Lehár-villa
- Brahms-villa
- Johann Nestroy villája
- Johann Strauß villája
- Oskar Strauß villája
- városi múzeum
- Kongresshaus
- Sophiens Esplanade (ép. 1830)
- közlekedési múzeum (Museum Fahrzeug-Technik-Luftfahrt)
- fotómúzeum a Marmorschlösslben, ez Sissi egykori teaháza
- Ischlerbahn szabadtéri múzeum
- Haenel-Pancera-múzeum
- ivócsarnok (Trinkhalle, 1829)
- kálvária (1704)
- Lehár Ferenc síremléke
- Kalß-féle Betlehem (3oo figura)
- rk. templom St.Nikolaus (1344)
- Kreuzkapelle (1726)
- Plaßmühle (1599 - 1607)
- Villa Blumenthal, elődját az 1893-as chicagoi világkiállításra szurokfenyőből építették, mint az "első készházat", 1895-ben mészkőből újraépítették.
- Wildenstein-várromok
- az 1826 óta üzemelő Café Ramsauer
- Kaiser-Jagdstandbild (emlékmű, 1910)
- Rudolf-emlékmű (1839)
- Wirer-emlékmű (1839)
- Hasner-emlékmű(1893)
- Lehár-emlékmű (1958)
- Stelzhamer-emlékmű
- Ferenc Károly-kút (1881)
- Maximiliankút (1868)
- Mária-Lujza-forrás (1840)
- Onderdonk-kút (1951)
