Autokefália
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az autókefália (Görög autokefalosz szóból, jelentése „saját fejű”) a keleti ortodox egyházban az a státusz, amikor egy egyházi közösség püspöke nem tartozik hierarchikusan egy másik autoritás alá. Autokefáliát elvileg zsinat adhat, vagy magas rangú püspök (pátriárka). A gyakorlatban azonban sokszor hagyomány útján, saját kikiáltással, állami deklarációval jön létre. Ez egyben azt is jelenti, hogy az autokefál egyházak egyben nemzeti egyházak is. Az ortodox kereszténységben nem létezik a katolikus egyház pápájához hasonló személyiség, aki a teljes egyházi szervezet csúcsán állna. Ennek ellenére a gyakorlatban a konstantinápolyi pátriárka tölt be hasonló, ha nem is annyira szimbolikus szerepet.
Az autokefália nincs benne a keresztény egyház eredeti, az egyház szerveződésével kapcsolatos tanaiban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Autokefál egyházak
Vannak egyházak, amelyek a hagyomány folytán váltak önállókká. Ezek a meghatározó pátriárkák székhelyei.
- Róma
- Konstantinápoly
- Alexandria
- Antiochia
[szerkesztés] Önmagukat kiáltották autokefállá
- az orosz egyház 1448-ban Konstantinápollyal szemben,
- a görög egyház 1833-ban (Konstantinápoly elfogadta 1850-ben),
- a román egyház 1865-ben (Konstantinápoly elfogadta 1885-ben),
- az albán egyház 1922-ben (Konstantinápoly elfogadta 1937-ben),
- a grúz egyház.
[szerkesztés] Egyes egyházakat állami deklarációval tettek autokefállá
- a szerb egyház már de facto autokefál volt 1832-ben, de Konstantinápoly csak 1879-ben ismerte el. A középkori szerb egyház 1219 óta autokefál volt. Az oszmán hódítás után Mehmet Szokoli (Sokolović) nagyvezír allította vissza az Ipeki (Peć) Pátriarchátust 1557-ben.
- a bolgár egyházat (Exarchátus) a szultán ismerte el 1870-ben. Azonban az 1872-es Jeruzsálemi Zsinat elítélte. A végső rendezésre 1945-ig kellett várni.
[szerkesztés] Ökumenikus zsinat hozta létre
- a ciprusi egyházat a harmadik ökumenikus zsinat ismerte el 431-ben,
- a jeruzsálemi egyházat a 692-es Quinisext Zsinat ismerte el.
