August Friedrich Gfrörer
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
August Friedrich Gfrörer (magyarosan: Gfrörer Ágost Frigyes), (Calw, 1803. március 5. – Karlsbad, 1861. július 6.) német történetíró.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Evangélikus teológaiai tanulmányait Tübingenben végezte, majd 1825 és 1828 között mint magántitkár Svájcban és Olaszországban tartózkodott. 1846-ban a freiburgi egyetem (Albert-Ludwigs-Universität)meghívta tanárnak. 1848. május 20. és 1849. május 30. között tagja volt a frankfurti parlamentnek, ahol Poroszország ellenfeleihez csatlakozott és indítványt tett a német katolikusok és protestánsok egyesülésére. 1853-ban katolikus hitre tért át.
[szerkesztés] Főbb művei
- Gustav Adolf und seine Zeit (Stuttgart, 1835, 4. kiadás 1863);
- Geschichte des Urchristenthums (u.o. 1838, 3 kötet);
- Geschichte der ost- u. westfränkischen Karolinger (Freiburg, 1848, 2 kötet);
- Urgeschichte des menschlichen Geschlechts (Schaffhausen, 1855, 2 kötet);
- Papst Gregorius VII. u. sein Zeitalter (u.o. 1859-61, 7 kötet).
[szerkesztés] Halála után jelentek meg
- Gesch. des XVIII. Jahrhunderts (4. kötet);
- Zur Gesch. deutscher Volksrechte (2. kötet).
- Byzantinische Geschichten (2. köt.). Ebben az utóbbi munkában a középkori dalmát-horvát történetet is tárgyalja.
[szerkesztés] Fordítása
- Flavius Josephus: Geschichte des jüdischen Krieges oder vom Untergang des jüdischen Volkes seiner Hauptstadt Jerusalem. Aus d. Griech. für Leser aller Stände neu übersetzt. Durchges. u. hrsg. von A. Fr. Gfrörer. Mit geograph. u. histor. Erl. von Wilhelm Hoffmann, Stuttgart ; Leipzig: Rieger 1836.
