ARP

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

TCP/IP protokollhierarchia

Protokollok
Alkalmazási	FTP, HTTP, IMAP, IRC, POP3, SIP, SMTP, SNMP, SSH, Telnet, Bittorrent, ...
Szállítási	SCTP, TCP, RTP, UDP, IL, RUDP, ...
Hálózati	IPv4, IPv6, ...
Adatkapcsolati	Ethernet, Wi-Fi, Token ring, FDDI, PPP, ...
Fizikai	RS-232, 100Base-TX, 1000Base-TX, 10Base2, 10Base-T, ...

Ez a szócikk a hálózati protokollról szól. Hasonló címmel lásd még: Arp (egyértelműsítő lap).

Az ARP (Address Resolution Protocol, azaz címfeloldási protokoll) az informatikában a számítógépes hálózatokon használatos módszer arra, hogy egy ügyfél hardvercímének meghatározására, ha annak csak az IP-címe ismeretes. Az IPv4 és az Ethernet széleskörű elterjedtsége miatt általában IP-címek és Ethernet-címek közötti fordításra használják, de ATM vagy FDDI hálózatokban is működőképes.

Két ügyfélgép a következő négy alapesetben használja az ARP protokollt:

1. Ha a két ügyfélgép ugyanazon a hálózaton található, és az egyik szeretne csomagot küldeni a másik számára.
2. Ha a két ügyfélgép különböző hálózaton található, és átjárón/útválasztón (gateway/router) keresztül érik el egymást.
3. Ha egy útválasztónak tovább kell küldenie egy ügyfél csomagját egy másik útválasztón keresztül.
4. Ha egy útválasztónak tovább kell küldenie egy ügyfél csomagját a címzettnek, ami ugyanazon a hálózaton található.

Az első esetben a két ügyfél ugyanazon a fizikai hálózaton található (tehát közvetlenül kommunikálhatnak egymással útválasztó igénybevétele nélkül). A másik három eset az Interneten leggyakoribb, ahol általában bármely két számítógép több mint 3 ugrás (hop) távolságra van egymástól.

Képzeljük el, hogy az A számítógép küld csomagot a D számítógépnek, és köztük B és C útválasztók találhatók. A 2. esetben A küld B-nek, a 3. esetben B küld C-nek, és a 4. esetben C küld D-nek csomagot.

Az ARP-t az RFC 826 definiálja.