Arnoul Gréban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Arnoul Gréban (Le Mans, 1420 körül - Le Mans, 1471) francia író, orgonaművész

Katolikus pap volt, a párizsi Notre-Dame énekiskola-karmestere. A legköltőibb középkori misztériumdráma, a Mystère de la Passion (1450 körül, 35 000 verssor, előadása 224 szereplővel négy napon át tartott) szerzője, amelyet a párizsi Confrères de la Passion nevű színjátszó egyesület számára készített. A megváltás, Jézus élete, a Passio és a feltámadás köré csoportosuló egy-egy hosszabb játékból áll. A cselekmény menete Krisztus újszövetségi történetét követi, amelyet több alkalommal is a Megváltót váró mennyország és a bukásáért szurkoló pokol közbelépései szakítanak meg. A mű alapgondolata 15. századi szerzőre, Villon idősebb kortársára vall. Ebben az időben, a modern líra születésekor a közönség már nem csupán a bibliai jeleneteket, hanem saját sorsának drámáját is látni kívánta a színjátékokban. A mű ennélfogva túllép a liturgikus dráma szertartásszerűségein, és emberi küzdelemmé válik, Greban Máriája már az eleve elrendelt tragikus sors ellen tiltakozik, amikor fiát vissza akarja rettenteni a véres passiótól és a megváltás vállalásától. A mai olvasóra is hatással van, amikor Mária négy alternatíva elé állítja Krisztust: vagy váltsa meg az emberiséget úgy, hogy ne kelljen meghalnia, vagy ha igen, szenvedés nélkül haljon meg, vagy járjon el úgy, hogy ő előbb halhasson meg, vagy hogy a fájdalom érzése nélkül nézhesse fia halálát. Júdás meghasonlásjelenetében ugyancsak tragikus pátosz figyelhető meg. Eredeti a mű profán idillje, a pásztorok a csecsemő Krisztusnak furulyát, csörgőt és kalendáriumot ajándékoznak, valamint realizmusa: Pilátus, a gyáva hivatalnok ajándékokkal vesztegeti meg a római szenátorokat, hogy azok nehogy perbe fogják Krisztus elítélése miatt. Érdekes a mű naturalizmusa is, amely az ördögök és a Krisztust kínzó hóhérok alpári párbeszédében nyilvánul meg. A mű nem csupán hangnemét, de versformáját is változtatja a mondanivaló szerint.