Ankarai csata
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! Az ezen a lapon látható jelölés 2007 júliusából származik. |
| Ankarai csata | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
| Szemben álló felek | |||||||||
| Timur Lenk Birodalma | Oszmán Birodalom Szerbia |
||||||||
| Parancsnokok | |||||||||
| Timur Lenk | I. Bajazid Lazarevics István |
||||||||
| Szembenálló erők | |||||||||
| 140 ezer tatár és török | 65 ezer török 20 ezer szerb |
||||||||
| Veszteségek | |||||||||
| kb. 15-25 000 fő | mintegy 15 vagy 40 000 halott | ||||||||
Az ankarai (törökösen angorai) csata 1402. július 20-án játszódott le az I. Bajazid szultán vezette Oszmán Birodalom és Timur Lenk mongol serege között.
[szerkesztés] Előzmények
A mongol Timur kán 1390-ben meghódította Grúziát és Örményországot, ezáltal közép-ázsiai országa az Oszmán Birodalom szomszédja lett. A konfrontáció hamarosan bekövetkezett: amikor Bajazid sarcot követelt az egyik Timur Lenknek hűséget esküdött török emirátustól, és annak megszállásával fenyegetőzött, a mongol fejedelem ezt személyes sértésnek vette. 1400-ban hadai kirabolták Szebaszteia (ma Sivas, Törökország) városát, amivel kivívta a szultán haragját és bosszúvágyát. Így történt, hogy amikor 1402-ben Timur keletről ismét Anatóliára tört, Bajazid sereget gyűjtött, és Ankara mellett kiharcolta az összecsapást. A törökök javarésze átállt azonban Timur mellé, akinek hadai vagy 140 ezerre rúgtak, addig Bajezid hada 65 ezer törökből és 20 ezer szerbből állt, utóbbiakat Lazarevics István fejedelem vezérelte, s a csatában ő irányította mind a szerb, mind a török lovasságot.
[szerkesztés] A csata
Az összecsapás nagyerejű török támadással kezdődött, amit a mongol lovasíjászok nyílzáporral fogadtak. Ezrek haltak meg, és sokan megadták magukat Timur Lenk hadseregének. A csata hevében a mongolok rátették kezüket a közeli Çubukovasi falu kútjára, ami az oszmán haderő egyetlen vízforrása volt. A török hadvezetés megpróbálta visszaszerezni, ekkor azonban hátbatámadták őket, és rengeteg oszmán katonát lemészároltak. Még maga Bajazid is fogságba esett, noha szerb nehézlovasai egyszer kiszabadították. Végül a szultán mongol rabságban halt meg a következő évben.
[szerkesztés] Jelentősége
Az európai országok eleinte támogatták Timur invázióját (a genovaiak állítólag felhúzták a mongol lobogót konstantinápolyi (Galata) városnegyedük falaira támogatásuk jeléül), hatalmas győzelme láttán azonban félni kezdtek, hogy esetleg tovább jönne nyugat felé. Ez azonban nem történt meg, sőt a Sánta Timur halálával óriási országa is felbomlott.
Az Oszmán Birodalom megbénítása egy időre késleltette a jó ideje törökök szorításában vergődő Bizánci Birodalom bukását, ám nem akadályozhatta meg: húsz éven belül az Oszmán Birodalom talpra állt, és addigra a közép-ázsiai Mongol Birodalom már részeire bomlott, melyek már nem képviseltek elég erőt a hódító törökök megállítására.
Törökország-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
