Akáclevél-hólyagosmoly
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
Parectopa robiniella Clemens, 1863 |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
Az akáclevél-hólyagosmoly (Parectopa robiniella) a valódi lepkék (Glossata) közé sorolt keskenyszárnyú molylepkefélék (Gracillariidae) családjának egyik, Magyarországon is élő faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
Észak-amerikai faj, amit az 1970-es évek végén hurcoltak be Európába. Észak-Olaszországból terjedt észak és kelet felé. Hazánkban 1983-ban észlelték először, és mára az egész országban elterjedt. Eljutott Ausztriába és Romániába is. Egyes országrészeinkben a melegebb években valamennyi akácfán megjelenik.
[szerkesztés] Megjelenése
A lepke fekete szárnyát fehér ékfoltok díszítik. A szárny fesztávolsága 6–8 mm.
[szerkesztés] Életmódja
Évente két-három nemzedéke kel ki. Az őszi hernyó a földre hullott levél szélén fehér gubót sző, és ebben telel át, majd tavasszal alakul bábbá.
Egyetlen tápnövénye az akác, melynek leveleiben készítik a hernyók jellegzetes ujjas aknáikat – mindig a levél felszínén, a főéren. Ezeket aknákat könnyű megkülönböztetni a másik, ugyancsak behurcolt és ugyancsak az akácon élő aknázómoly, az akáclevél-sátorosmoly (Phyllonoricter robiniella) aknáitól. Az akáclevél-sátorosmoly mintegy tíz évvel az akáclevél-hólyagosmoly előtt érte el hazánkat, és jelenleg mindkét faj veszélyesnek látszik.