ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Vita:A spanyol nyelv története - Wikipédia

Vita:A spanyol nyelv története

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kiemelt szócikk csillag A(z) A spanyol nyelv története egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson .
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

Kezdőlap Ez a szócikk 2007. november 12. és 2007. november 18. között
szerepelt a kezdőlapon. A jelölés eredményét itt találod.


Ez a szócikk témája miatt a Spanyolműhely érdeklődési körébe tartozik.
Vegyél részt a szócikk szerkesztésében!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: El Mexicano (vita), értékelés dátuma: 2008. április 26.
A szócikk értékelői egyelőre nem hagytak a besorolással kapcsolatos megjegyzéseket a lapon. Ha teheted, nézd át a szócikket, és írd le észrevételeidet itt.
Spanyol témájú szócikkek minőség szerint Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

[szerkesztés] Elterjedtség

Nekem ez ellentmondás:

"a 3. századtól kezdődően a latin volt az anyanyelve a félsziget teljes lakosságának. Bár a romanizáció korántsem volt mindenhol azonos mértékű, főleg a legészakibb elszigetelt területeken: az ott élő „barbár törzsek” (baszkok) így tudták megőrizni saját nyelvüket"

Vagy a félsziget teljes lakossága latin anyanyelvű, vagy vannak olyan elszigetelt területek, ahol nem latin anyanyelvűek nem latin anyanyelven beszélnek. A kettő együtt nem megy.

Kuba Péter 2007. november 13., 13:05 (CET)

Hát tulajdonképpen arról van szó, hogy a nem teljesen romanizált területeken kétnyelvűek maradtak, vagyis nincs ellentmondás, mert az anyanyelvük volt a latin, de a baszk is. Erre vonatkozik a nem teljes romanizáció, vagyis a kifogásolt mondat csak arra utal, hogy nem halt ki az eredeti nyelvük. – El Mexicano (taberna) 2007. november 13., 13:45 (CET)

Ha van olyan, hogy egy népcsoportnak egyszerre két anyanyelve is van, akkor valóban semmi baj a fenti mondattal. Ebben az esetben azt írnám, hogy az elszigetelt területeken a latin mellett a saját anyanyelvüket is meg tudták őrizni a lakosok. Ha anyanyelve csak egy lehet egy népcsoportnak, akkor meg nem azt írnám, hogy a félsziget teljes lakosságának anyanyelve volt a latin, hanem hogy a félsziget minden lakója beszélte a latint, bár egyes elszigetelt területeken meg tudták őrizni a latin mellett az anyanyelvüket is.

Azért kukacoskodom, mert elsőre nem az a jelentés jött le nekem, mint ami így, hogy El Mexicano kiegészítést tett.

Kuba Péter 2007. november 13., 17:29 (CET)

Azért írtam bele így, mert a forrásban ez szerepel, de a javaslatod alapján egy is-t beleteszek, hogy a forrásban leírtak se legyenek eltorzítva, de igaz is legyen. Köszi az észrevételt (az egész cikket én írtam, tehát fordulj hozzá bizalommal ezekben a kérdésekben :)). – El Mexicano (taberna) 2007. november 13., 18:22 (CET)


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -