A paraszt panaszai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A paraszt panaszai egy Kr. e. 2100 körül keletkezett óegyiptomi történet. A mű papiruszokra hieratikus írással írva maradt fenn. A novellisztikus keret ellenére a történet sokkal közelebb áll az intelemirodalom műfajához, mint az elbeszélő irodalomhoz.

[szerkesztés] Cselekmény

Egy hatalmaskodó úr elrabolja egy paraszt árukkal megrakodott szamarát. A paraszt a „nagy házelöljáróhoz” fordul panaszával. Ékesszólását látva ez jelentést tesz az ügyről a fáraónak, aki meghagyja neki, hogy egyelőre ne ítélkezzék, a paraszt szavait azonban gondosan jegyezze fel. A parasztnak összesen kilenc alkalommal kell beszédet tartania. A beszédek stílusa ma cikornyásnak, mesterkéltnek hat, az egyiptomiak számára azonban minden bizonnyal a szónoklás magasiskoláját jelentette. Második panaszában így szólítja meg a nagyurat:

„Nagy házelöljáró, uram! Nagyok nagyja! Gazdagok gazdagja, aki nagyobb nagyjainál és gazdagabb gazdagjainál! Ég kormánylapátja, föld cövekje, mérőzsinór, amely a nehezéket hordja. Kormánylapát, ne vigyél hajótörésbe, cövek, ne ferdülj el, mérőzsinór, ne inogj!”

[szerkesztés] Jelentősége

A hasonlatokban gazdag, alázatos könyörgéseket elkeseredett fenyegetésekkel váltogató beszédek bepillantást engednek a korabeli egyiptomi retorikába. A történet végén a paraszt a fáraó kegyéből végül megkapja kirablójának vagyonát, ami az írónak a helyi zsarnokok ellen küzdő közember iránti rokonszenvét mutatja.