Üszkösödés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az üszök (gangraena) a koagulációs nekrózis egy fajtájának tekinthető. Leggyakrabban a végtagok egészének vagy egy részének (pl. arteriosclerosis következményekét), vagy a lábujjak (pl. diabetes mellitus miatti) elhalását jelenti.
[szerkesztés] A gangraena fajtái
- Száraz üszkösödés: a legtöbbször artériás elzáródás miatt elhalt perifériás végtag szürkés-fekete, a vízvesztés miatt száraz.
- Nedves üszkösödés: rothasztó baktériumok (például bakteriális felülfertőzésből) a szövetet elpuhítják, elfolyósítják, mely kékesfeketévé válik. Azért veszélyes, mert a bakteriális toxinok a véráramba jutva a beteg életét is veszélyeztethetik. A seb az anaerob rohasztó baktériumok által termelt anyagcseretermékek miatt erősen bűzössé válik.
- Gázgangraena: leggyakrabban a Clostridium perfringens okozza. Mivel hamar terjed a környező szövetekre, órákon belül halált okozhat. A baktérium miotoxinja az izmokat károsítja, de az odavándorló neutrofil granulocitákat is. Először ödéma, majd nekrózis alakul ki. Az ödéma megnyomásával sercegő hangot hallunk a termelődő gázok miatt. A seb fájdalmas, duzzadt, belőle gázbuborékokat tartalmazó savós-véres váladék ürülhet.
- Fekélyesedő üszkösödés: a Bacillus fusiformis és a Spirochaeta refringens okozza. A garatban, a mandulákon és a külső genitáliákon is megjelenhet.
- Felfekvéses fekély: hosszantartó ágyhozkötöttség esetén a nyomásnak kitett területeken jelenik meg, ami viszont gondos ápolással elkerülhető. Tartós intubáció pedig garatfekélyt okozhat.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Pathológia jegyzet (Dr. Szakáll Szabolcs)
- A pathologia alapjai (Kumar, Cotran, Robbins, 1992, Semmelweis Kiadó, ISBN 9638154233)
- Histopathologiai gyakorlatok (Dr. Nemes Zoltán, 2005, Debrecen, DEOEC)
- Orvostudományi portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap