ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Vita:Újlatin nyelvek - Wikipédia

Vita:Újlatin nyelvek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kiemelt szócikk csillag A(z) Újlatin nyelvek egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson .
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

Ez a szócikk témája miatt a Spanyolműhely érdeklődési körébe tartozik.
Vegyél részt a szócikk szerkesztésében!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: El Mexicano (vita), értékelés dátuma: 2008. április 26.
A szócikk értékelői egyelőre nem hagytak a besorolással kapcsolatos megjegyzéseket a lapon. Ha teheted, nézd át a szócikket, és írd le észrevételeidet itt.
Spanyol témájú szócikkek minőség szerint Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Katalán

Én úgy tudtam, a katalán is EU hivatalos nyelv.Kata 2007. március 27., 17:05 (CEST)

Az EU hivatalos nyelvei a tagországokban beszélt hivatalos nyelvek. A katalán nem hivatalos nyelv Spanyolországban, csak a Katalónia, Valencia és a Baleár-szigetek autonóm közösségekben, a spanyol mellett. A spanyol nyelv cikkben megtalálod a Spanyol Alkotmányból a pontos idézetet erre vonatkozóan. --TheMexican (escríbeme) 2007. április 24., 18:46 (CEST)

[szerkesztés] Táblázat

? Kicsit össze kellene húzni a táblázatot ?, mert nem látszik a vége a képernyőn. Kata 2007. március 27., 17:12 (CEST)

Igen, szerintem a nyelvváltozatokat nyugodtan ki lehetne venni (lombard, normann, szicíliai), mert ezen az alapon akkor bele lehetne rakni a nápolyit, a velenceit, az asztúriait, aragóniait stb. és mind a 40 újlatin nyelvjárást. Semmi értelme, mert ezek mind csak átmeneti nyelvváltozatok a különböző nyelvek között. Még a galíciai és a katalán is, ha szigorúan vesszük. --TheMexican (escríbeme) 2007. május 11., 08:03 (CEST)

[szerkesztés] Vulgáris latin, egységes? Hm...

Éppen most olvasom a Manual de lingüística románica c. könyvet, amelyben pontosan azt taglalják a szerzők, hogy a vulgáris latin egy meglehetősen téves alapokon kreált fogalom. A vulgáris latin soha nem létezett, mint egységes nyelv, éppen ellenkezőleg: a vulgáris latin egy gyűjtőnév a latinra, annak különböző beszélt változataira, mint élő nyelvre és pontosan ezen van a hangsúly. A folyamat pontosan az ellenkezője volt annak, mint ahogyan a hagyományos és elavult nyelvészetben állítják, amit vulgáris jelzővel illetünk, az volt maga a latin, az élő nyelv, amelyet mindenkor beszéltek, majd a birodalom aranykorában a római költők által kreált, ma klasszikus latinnak nevezett valami lényegében egy mesterségesen alkotott irodalmi nyelv volt a magas kultúra és a proninciák közötti hivatalos kommunikáció fenntartására. A vulgáris latin és a latin nem volt soha két különböző nyelv, és mivel egy fogalom egyidőben nem jelenthet egyszerre egy dolgot és annak az ellenkezőjét is, következésképpen a vulgáris latin terminológia egy hülyeség, és soha nem létezett ilyen nyelv. Latin van, amit beszélnek különböző változatokban, és egy mesterségesen kialakított és ápolt klasszikus (irodalmi) változata, amit soha senki nem használt a költőkön kívül. Ezt jó lenne valahogyan belefogalmazni a cikkbe hivatkozva az általam említett forrásra. --TheMexican (escríbeme) 2007. július 7., 10:38 (CEST)

[szerkesztés] Referálás eredménye

Wikipédia:Referálás/Újlatin nyelvekBeroesz 2007. augusztus 22., 09:12 (CEST)

[szerkesztés] kiemeltszavazás eredménye

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Újlatin nyelvekBeroesz 2007. szeptember 25., 08:57 (CEST)

[szerkesztés] A Római Birodalom felbomlása után

Szia! Ezt olvastam az említett szakaszban: „...a szláv terjeszkedés folyamán elszigetelték a mai Románia területét a latin nyelvű világtól.” Úgy tudom, hogy a román nyelv nem a mai Románia területén alakult ki, és más latin nyelvektől való elszigeteltségéhez hozzájárult az is, hogy beszélői az ortodox (görög) egyházhoz tartoztak. A mondatrész pl. így pontosabb lenne: „...a szláv terjeszkedés folyamán elszigetelték a román nyelvet beszélők területét a latin nyelvű világtól, amihez még az is hozzájárult, hogy a beszélőik az ortodox (görög rítusú) egyházhoz tartoztak.” Üdv, Tiberio, 2007. szeptember 26., 13:58 (CEST)

Szia! Az észrevétel jogos, átírtam. Üdv, – El Mexicano (taberna) 2007. szeptember 26., 15:24 (CEST)

[szerkesztés] Míg az olaszok, franciák és katalánok 'példabeszédet' mondanak, a spanyolok és a portugálok csak 'mesét' :)))

Ha megnézzük az újlatin nyelveken a ’beszél’ jelentésű etimológiáját: a francia parler, katalán parlar és olasz parlare eredete a latin PARABOLARI (vulgáris latin *PARAULARE), azaz ’példabeszédet mondani’. A portugál-galíciai falar és a spanyol hablar viszont a latin FABULARI (vulgáris latin FABLARE) szóra vezethető vissza, vagyis ’mesélni’. :) – El Mexicano (taberna) 2007. december 7., 20:33 (CET)


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -