Árpádházi Szent Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Árpád-házi Szent Margit (Klissza, 1242. január 27. – Margitsziget, 1270. január 18.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária lánya, Szent Erzsébet unokahúga.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Emlékezete
3 Hivatkozások
4 Lásd még

[szerkesztés] Élete

Margit síremléke

A vesztett muhi csata után IV. Béla király feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában született Margit lányuk 1242. január 27-én. Szülei – a tatároktól elszenvedett vereség miatti kétségbeesésükben – felajánlották Magyarországért.

Margit ennek megfelelően hároméves korában a veszprémi domonkos apácákhoz került, és ott gondos nevelésben részesült. Nevelőnője Olympiades nővér volt. Később a Nyulak szigetén lévő zárdába került át, amelyet atyja építtetett. Itt került sor Margit fogadalomtételére 1254-ben. Később két alkalommal is lehetősége lett volna fogadalma visszavonására, hiszen minden bizonnyal megkapta volna a felmentést Rómától atyja kérésére. Ő azonban visszautasította II. Ottokár cseh király, valamint a lengyel király házassági ajánlatát is.

Az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképe volt. A legalacsonyabbrendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. A legenda szerint jövendőmondó képességekkel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldására. 1270. január 18-án halt meg a Margit-szigeti kolostorban.

Holtteste halála után három hétig nem indult oszlásnak, ráadásul rózsaillatot árasztott.

Boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. Tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték, végül XII. Pius pápa 1943-ban avatta szentté.

[szerkesztés] Emlékezete

Budapesten az Esztergom-budapesti Főegyházmegye területén két katolikus templom viseli a nevét. A pestszentlőrinci (XVIII. kerület) és a Lehel téri (XIII. kerület). Liturgikus ünnepe január 18-án van.
Életéről Boldog Salkaházi Sára szociális testvér írt misztériumjátékot, melynek címe: Fény és illat