Árpád (Románia)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Árpád (Arpăşel) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Feketebátor |
| Népesség | |
| Népesség | 890 (2002)[1] |
| Magyar lakosság | 722 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Árpád falu Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bihar megyében, Nagyszalontától délkeletre, a Kötegyán-Illye-i vasútvonal mentén, Erdőgyarak keleti szomszédjában fekvő település.
[szerkesztés] Története
A korabeli oklevelek Árpád első ismert birtokosaként Rajnald-ot és fiait: Jánost és Lászlót említik, kiktől Károly Róbert király a birtokot hűtlenség miatt elkobozta.
Árpád települést az 1390-es évek végén Zsigmond király adományozta a Csáky család-nak, akik azt az 1800-as évek közepéig birtokosai is maradtak..
A település nevét 1397-ben már a mai formájában írták.
A régi község a Telek nevű dűlő helyén állt, temploma pedig a temetőben, a templom maradványai még az 1900-as évek elején is láthatóak voltak.
Az 1800-as évek közepétől Markovits Emánuel birtoka lett, s az övé volt még az 1900-as évek elején is.
A település határához tartozó erdőben lévő dombot a néphagyomány Árpád sírjának tartja.
A falu lakosságának nagyrésze még az 1800-as években is favilla és szekéroldal készítéssel foglalkozott.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc-al kapcsolatos szomorú emlék is kötődik Árpád településhez: A község határában, a Gyepes melletti tanyán fogták el 1849-ben a vértanúhalált szenvedett Szacsvay Imrét. Ugyancsak itt húzódott meg akkor Táncsics Mihály nejével, továbbá Arany János és Kuthy István is.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Evangélikus református temploma - 1798-ban épült.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Bihar vármegye.
)