Станавой хрыбет
З Вікіпедыя.
Станавой хрыбет, горны хрыбет у паўднёвай частцы Далёкага Усходу Расіі працягласцю 700 км ад сярэдняй плыні ракі Алекма да вытокаў ракі Учур. На захадзе злучаецца са Станавым нагор'ем, на ўсходзе — з гарамі Джугджур. З'яўляецца водападзелам рэк Паўночнага Ледавітага і Ціхага акіянаў. Вышыня да 2412 м. Складзены сланцами і гнейсами, прадзёртымі інтрузіямі гранітаў. Радовішчы золата, рэдкіх металаў, жалезных руд, лушчака. Характэрныя складчатыя сярэднегорныя плоскавяршынныя хрыбты, падзеленыя далінамі. Паўсюдна шматгадовамёрзлыя пароды. На схілах — лістоўнічная тайга, вышэй 1200 м — кедравы стланік і горная тундра. Упершыню даследаваны і навукова апісаны расійскім даследчыкам А. Ф. Мідэндорфам.